Hogyan hatnak a gyermekekre a háborús hírek és beszámolók?
Aligha mehetünk el szó nélkül a harcok pszichológiai vonatkozásai mellett.
Soha nem látott még ennyi erőszakot a modern kori világ, a fegyveres konfliktusoknak pedig a kiskorúak a legnagyobb elszenvedői.
Nyitókép: palesztin gyerekek Rafahban egy bombázás után. (Fotó: Abed Rahim Khatib / ANADOLU / Anadolu via AFP)
A legsúlyosabb erőszakos konfliktusokat élte meg a világ az elmúlt harminc évben, és a helyzet nem változik – figyelmeztetett cikkében a Deutsche Welle (DW). Mint írják, az Ukrajnában és Gázában dúló háborún kívül még legalább 110 fegyveres konfliktus zajlik a világban: Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában.
A fegyveres összetűzések jelentős része ráadásul civilek lakta területeken zajlik, a háborús övezetben végrehajtott rakéta- és dróncsapások pedig civileket, iskolákat, kórházakat és gyermekmenhelyeket érintenek.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy
még soha ilyen sok gyermek nem szenvedett annyira fegyveres konfliktusoktól, mint a mostani, modern kori történelem időszakában.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár erre már többször felhívta a figyelmet. Egyrészt rengeteg gyereket toboroznak a harcokhoz, másrészt szexuálisan is bántalmazzák vagy kizsákmányolják őket. De még a közvetlen fizikai bántalmazás nélkül is súlyos pszichológiai stressz éri a fegyveres konfliktus sújtotta területeken élő gyermekeket. Sőt, maguknak a háborús híreknek és beszámolóknak is komoly negatív hatásuk van.
Ezt is ajánljuk a témában
Aligha mehetünk el szó nélkül a harcok pszichológiai vonatkozásai mellett.
Ukrajnában, a front közelében fekvő városokban élő gyerekek például
3000-5000 órát – ami négy-hét hónapnak felel meg – töltöttek föld alatti menedékben Oroszország két évvel ezelőtti inváziója óta.
A félelem, a gyász és a szeretteiktől való elszakadás kombinációja a háború elhúzódásával óriási hatással van a gyermekekre – mondta a DW-nek Leah James, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) mentális egészséget támogató szakembere.
A szakértők szerint a következmények beláthatatlanok:
a jövőben emberek millióinak lesznek aránytalanul magas szintű mentális és pszichiátriai problémái.
Az orvosok amiatt is aggódnak, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódó jellege súlyos fejlődési elmaradásokat okoz a gyermekeknél.
Christoph Anacker, az amerikai Columbia Egyetem idegkutatója a DW-nek kifejtette, hogy a kora gyermekkori trauma megváltoztatja az agy stressz- és félelemreakcióit, „előkészítve” arra, hogy felnőttkorban fogékonyabb legyen a stresszre. A stresszhormonok gyakrabban szabadulnak fel stresszhatásokra válaszul azoknál az embereknél, akik gyermekkorukban hátrányos helyzeteket éltek át, mint azoknál, akik nem – mondta.
Az ezt megtapasztaló gyerekek esetében a későbbi életük során
fokozottan fennáll a szorongásos és depressziós zavarok, valamint az Alzheimer-kór kockázata
– magyarázta.
Rossz hír az is, hogy a kutató szerint nincs hatékony módszer arra, hogy felnőttként visszafordítsuk a gyermekkori trauma hatásait. Ezért olyan fontos, hogy minimalizáljuk a stresszfaktoroknak való kitettséget a gyermekeknél, amikor a fejlődésnek ebben az érzékeny időszakában vannak.