Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Túlzásba azért persze nem vitte.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Előállt a farbával Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a POLITICO és a Studio Europa Maastricht által szervezett Maastricht-vitán –számol be a brüsszeli lap. Azt írják, Von der Leyen „eddig a legvilágosabb jelét adta annak, hogy kész együttműködni a kemény jobboldali pártokkal annak érdekében, hogy bebiztosítsa második ciklusát az EU legnagyobb hatalommal bíró állásában”. Egészen konkrétan arról beszélt,
hogy a – Fidesz által is megcélzott – Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióval (ECR) lenne hajlandó dealt kötni,
akik minden valószínűség szerint nagyobb számban lesznek jelen a következő EP-ben, mint a mostaniban. Az együttműködés szerinte „nagyban függ attól, hogy milyen lesz a Parlament összetétele, és ki melyik frakcióban van” – mondta Von der Leyen. Az Identitás és Demokráciával való együttműködést a bizottsági elnök kizárta.
A POLITICO szerint ez „jelentős jobboldali fordulatot jelenthet az EU-s politikában” a migrációtól a klímapolitikán át a „nőjogokig” (itt feltehetőleg a magzatgyilkosság jogára gondolnak) és a védelempolitikáig.
Ugyanakkor a brüsszeli lapnál rizikós manővernek látják ezt:
egy ilyen deal széttörheti a Von der Leyen csoportja és a szocialisták közötti koalíciót, amely hagyományosan középről kormányozta az EU-s intézményeket”.
Márpedig enélkül a szövetség nélkül nincs második Von der Leyen-ciklus. Márpedig a színpadon álló két másik csúcsjelölt számára már az ECR is vörös posztó. „Az értékeket és jogokat nem lehet politikai rendezések mentén megosztani” – szögezte le Nicolas Schmit luxemburgi szocialista csúcsjelölt, hozzátéve, hogy „nem fogunk tudni megszavazni egy olyan programot, amit az ECR-rel tárgyaltak le”. Bas Eickhout, a Zöldek holland csúcsjelöltje a színpadon csak annyit reagált Von der Leyen szavaira: „Hogy micsoda?”
Ezt nem ok nélkül tette –
az ECR-rel kötendő esetleges megállapodást nyilvánvalóan a Zöldek politikai prioritásai szenvednék meg a leginkább,
köztük a Von der Leyen által 2019-ben nagy dérrel-dúrral bejelentett Green New Deal, melyet a mezőgazdaságra vonatkozó környezetvédelmi előírások és a gyomirtószerek korlátozásának tekintetében így is hagyott felvizezni a regnáló bizottsági elnök.
Eickhout, aki a közönségszavazás szerint a vita győztese volt, az esemény után azt nyilatkozta: „azt hallottam, hogy nem zárja ki” az ECR-rel való együttműködést, de „mi, Zöldek kizárjuk őket, és azt gondolom, hogy ennek a választásnak a tétje ez a döntés”. Hozzátette:
Az ECR-ben ugyanazok az emberek vannak ott, akik gyengíteni szeretnék Európát, akik fel szeretnék vizezni zöld politikáinkat”.
Az Európai Tanács által jelölt bizottsági elnöknek a következő ciklustól 720 fősre növekvő Európai Parlamentben is többséget kell kapnia. 2019-ben Von der Leyennek vékony, kilencfős többséggel sikerült csak megerősítést nyernie.