Felmérés: a legtöbb lengyel nem akar eurót

Nyitókép: Marijan Murat/AFP

A Wirtualna Polska számára végzett felmérés szerint a lengyelek 66,8%-a szívesebben tartaná a zlotyt, mintsem vezetné be az eurót, és csaknem fele határozottan ellene van az eurózónához való csatlakozásnak. Mindössze 27,3 százalék támogatja az európai valuta bevezetését. 

Az eurózónához való csatlakozással kapcsolatos szkepticizmus sem politikai hovatartozástól függ, hiszen a nacionalista ellenzék és a Donald Tusk vezette jelenlegi kormánykoalíció EU-párti szavazói egyaránt szkeptikusak. A kormányzó szövetségek, a Polgári Koalíció (KO, EPP/S&D), a Harmadik Út (Megújulás/EPP) és az Új Baloldal (S&D) szavazóinak fele ellenzi az uniós valuta bevezetését, míg csak 37 százalékuk támogatja ezt a döntést. A Jog és Igazságosság (PiS, ECR) konzervatív ellenzéki párt és a nagyrészt EU-ellenes Konföderáció szavazói sokkal negatívabban ítélik meg az eurót, mindössze 

A közvélemény félelmeivel ellentétben sok közgazdász úgy véli, hogy az eurózónához való csatlakozás jelentős gazdasági és politikai előnyökkel járna Lengyelország számára. „Az eurózóna tagjaként Lengyelország hatékonyabban küzdhet azért, hogy gazdaságirányítási rendszerét úgy alakítsa, hogy az jobban reagáljon a biztonsági kérdésekre” – mondta Agnieszka Smoleńska, a Lengyel Tudományos Akadémia és Paweł Tokarski, a Stiftung Wissenschaft und Politik munkatársa. írta a lengyel Reform Institute által közzétett jelentésben .

Míg Petr Pavel cseh elnök a közelmúltban Prága számára „logikusnak” nevezte a közös valuta bevezetését, Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem jelentett be semmilyen erőfeszítést annak bevezetésére. Lengyelország egyelőre nem csatlakozhat az eurózónához, mert nem teljesíti a konvergencia kritériumait, beleértve az árstabilitást, a rendezett államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú távú kamatokat. Mindössze hét uniós ország tartotta meg nemzeti valutáját: Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.