Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
Nyitókép: Getty Images / coldsnowstorm
Készülhetünk a rendszeres áramszünetekre, ha továbbra is úgy fogja erőltetni a baloldal a zöld átállást Európában, ahogy eddig. Legalábbis ez derült ki Lakatos Benjamin, a svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója által a Portfolinak adott interjúból. A portálnak Lakatos elmondta, hogy: „a most szinte mindenki által tervezett, illetve vállalt 2030-2040 közötti zöld átállási határidőknél 10-15 évvel tovább fog tartani a folyamat,
ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet.
A vezérigazgató szerint tehát, a zöld átállás gyorsítása már az ellátásbiztonságot veszélyeztetné, továbbá „borzasztóan sokba” kerülne. Lakatos szerint a „fenntartható” sebességgel elérhető az átállás 2050 körülre, de ehhez szükség lenne „közösségi tervezésre” is, ugyanis enélkül – ahogy fogalmazott – nem lesz egyensúlyban a folyamat. Hozzátette, a gondos megvalósítás is fontos, mert
ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet”.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy a kontinens maradék versenyképességét is elvesztené, a még itt lévő iparágak pedig máshova települnének át. Lakatos óvott az „egykaptafás” megoldásoktól is, kiemelte, hogy minden ország „úgy alakítsa ki az energiamixét, hogy lehetőleg minél diverzifikáltabb legyen, minél olcsóbb legyen, és minél inkább a lokális pozícióira alapuljon”.
Erre példaként hozta a magyar naperőműveket, ezen a területen ugyanis „túledzettük a jobb karunkat” – fogalmazott. Éppen ezért fontos lenne, hogy a központi területeken minél többfajta áramtermelési megoldást alakítsunk ki, amely ellensúlyozni tudja az időjárásfüggő megújuló energiatermelést.
Ezt is ajánljuk a témában
Mikor készül el Paks 2? Le tudunk-e válni az orosz gázról? Bővül-e az energetikai korszerűsítési program? Ezekről is szót ejtettünk az energiaügyi miniszterrel.
***
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
