Aki fenntarthatóságról beszél, beszéljen az adósság fenntarthatóságáról is.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek
Nagyot rúgott a közös európai hitelfelvétel egyre népszerűbb gondolatába az Európai Néppárt kutatóközpontja, a Wilfried Martens Központ.
„A NextGenerationEU-nak két jelentős tervezési hibája van” – árulta el az Euractivnak a kutatóközpont tudományos tanácsának elnöke, Klaus Welle, az Európai Parlament 2009-2022 között hivatalban lévő főtitkára, az EP 2007-2009 között regnáló elnöke, Hans-Gert Pöttering kabinetfőnöke.
Az egyik probléma Welle szerint az, hogy „az EU új saját anyagi forrásainak megkeresése és megtalálása egyelőre nem működött”,
azaz egyelőre nem sikerült kitalálni, hogy miből tudja az Európai Unió közösen visszafizetni azt a pénzt, amit közösen hitelként felvesz.
2021-ben a Bizottság azt javasolta, hogy a 2026-tól hatályba lépő, a magas szén-dioxid-kibocsátással készült termékeket az európai közös piac határán megsarcoló karbonvámból származó bevételek háromnegyede kerüljön az EU költségvetésébe, illetve a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből származó bevétel negyedére is igényt tartana. Emellett felmerült az is, hogy az OECD-országok által bevezetett globális minimumadó bevételeinek egy része is az EU-s költségvetésben landoljon.
Ezekben ugyanakkor egyelőre nem sikerült megállapodni, így pénz továbbra sincs.
Ha 2026-ig sem lesz megállapodás, akkor már a helyreállítási alaphoz felvett hitelt is az EU költségvetésén kívüli tagállami forrásokból kell visszafizetni.
„Ennek puszta megismétlése, amely az adósság áthelyezését jelenti a nemzeti szintről az EU szintjére anélkül, hogy ehhez megfelelő finanszírozás társulna az EU saját forrásaiból, meglátásom szerint értelmetlen” – így Welle.
A Martens Központ kutatója szerint a másik jelentős probléma az, hogy nincs parlamenti felügyelet a helyreállítási pénzek elköltése felett. „Ezzel egy lépést visszalép a demokrácia” – véli Welle. Szerinte erre utal az is, hogy az Európai Számvevőszék elnöke, Tony Murphy a parlamenti felügyelet hiánya miatt a pénzek elsíbolásának veszélyére figyelmeztetett,
Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában pedig egy hatszázmillió eurós, RRF-pénzeket is érintő csalás miatt letartóztatások is történtek.
Welle úgy látja: az Európai Unióban most oly népszerű „fenntarthatóság” koncepciót érdemes volna kiterjeszteni az adósság fenntarthatóságára, a katonai kiadásokra, az európai demográfia fenntarthatóságára is. Ehelyett most szerintük az EU-ban „vulgáris keynesianizmus” folyik, amely krízis idején azért, jó időkben meg amazért adósítja el az országokat. „Ha ez a trend folytatódik, nem várat már sokáig magára, hogy újra adósságválság következzen be, és veszélybe kerüljön politikai döntéshozatalunk függetlensége, egyben az EU kohéziója is” – figyelmeztet Welle.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A Ferencváros a Szpari otthonában zárta a bajnoki szereplését 2024-ben. Az már korábban eldőlt, hogy a felcsútiak telelnek az élen...
A meccs után után a szurkolók együtt ünnepeltek a lányokkal, és természetesen elénekelték a Himnuszt is.
