Aki fenntarthatóságról beszél, beszéljen az adósság fenntarthatóságáról is.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek
Nagyot rúgott a közös európai hitelfelvétel egyre népszerűbb gondolatába az Európai Néppárt kutatóközpontja, a Wilfried Martens Központ.
„A NextGenerationEU-nak két jelentős tervezési hibája van” – árulta el az Euractivnak a kutatóközpont tudományos tanácsának elnöke, Klaus Welle, az Európai Parlament 2009-2022 között hivatalban lévő főtitkára, az EP 2007-2009 között regnáló elnöke, Hans-Gert Pöttering kabinetfőnöke.
Az egyik probléma Welle szerint az, hogy „az EU új saját anyagi forrásainak megkeresése és megtalálása egyelőre nem működött”,
azaz egyelőre nem sikerült kitalálni, hogy miből tudja az Európai Unió közösen visszafizetni azt a pénzt, amit közösen hitelként felvesz.
2021-ben a Bizottság azt javasolta, hogy a 2026-tól hatályba lépő, a magas szén-dioxid-kibocsátással készült termékeket az európai közös piac határán megsarcoló karbonvámból származó bevételek háromnegyede kerüljön az EU költségvetésébe, illetve a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből származó bevétel negyedére is igényt tartana. Emellett felmerült az is, hogy az OECD-országok által bevezetett globális minimumadó bevételeinek egy része is az EU-s költségvetésben landoljon.
Ezekben ugyanakkor egyelőre nem sikerült megállapodni, így pénz továbbra sincs.
Ha 2026-ig sem lesz megállapodás, akkor már a helyreállítási alaphoz felvett hitelt is az EU költségvetésén kívüli tagállami forrásokból kell visszafizetni.
„Ennek puszta megismétlése, amely az adósság áthelyezését jelenti a nemzeti szintről az EU szintjére anélkül, hogy ehhez megfelelő finanszírozás társulna az EU saját forrásaiból, meglátásom szerint értelmetlen” – így Welle.
A Martens Központ kutatója szerint a másik jelentős probléma az, hogy nincs parlamenti felügyelet a helyreállítási pénzek elköltése felett. „Ezzel egy lépést visszalép a demokrácia” – véli Welle. Szerinte erre utal az is, hogy az Európai Számvevőszék elnöke, Tony Murphy a parlamenti felügyelet hiánya miatt a pénzek elsíbolásának veszélyére figyelmeztetett,
Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában pedig egy hatszázmillió eurós, RRF-pénzeket is érintő csalás miatt letartóztatások is történtek.
Welle úgy látja: az Európai Unióban most oly népszerű „fenntarthatóság” koncepciót érdemes volna kiterjeszteni az adósság fenntarthatóságára, a katonai kiadásokra, az európai demográfia fenntarthatóságára is. Ehelyett most szerintük az EU-ban „vulgáris keynesianizmus” folyik, amely krízis idején azért, jó időkben meg amazért adósítja el az országokat. „Ha ez a trend folytatódik, nem várat már sokáig magára, hogy újra adósságválság következzen be, és veszélybe kerüljön politikai döntéshozatalunk függetlensége, egyben az EU kohéziója is” – figyelmeztet Welle.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
