A német lap szerint a magyar miniszterelnöknek komoly szerepe van a magyar-ukrán rossz viszonyban.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Deutsche Welle szerint feszült a helyzet az ukrán politikai vezetés és a kárpátaljai magyarság között. A német lap megszólaltatott kárpátaljai önkénteseket, hogy első kézből kapjanak képet arról, hogy milyen a viszony az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő magyar katonák és ukrán társaik között. Az egyik magyar katona arról beszélt a tudósítónak, hogy az ukránok magyarként bélyegzik meg a kisebbséget, Magyarországon viszont ukránnak, illetve orosznak tekintik őket.
A cikk szerint Orbán Viktornak komoly szerepe van a rossz viszonyban, ugyanis állításuk szerint a magyar miniszterelnök a kisebbség helyzetét kihasználva ukránellenes retorikát folytat. A cikkben azt citálták, hogy Orbán szerint Kárpátalján az ukrán állam üldözi a magyarságot és fel akarja számolni annak kultúráját.
A német lap beszámolója szerint a helyiekkel beszélgetve közönyt, illetve aggodalmat tapasztaltak. Darcsi Karolinát, a városi tanács tagját, a KMKSZ politikai titkárát is megszólaltatták: „negatív a határon túli magyarokról alkotott kép, rengetegszer fordul elő diszkrimináció. Az ukrán sajtó ellenségképet sugároz a magyarokról és ezt a politika csak gerjeszti felülről”.
A politikai titkár szerint azonban vannak pozitív folyamatok is, ilyennek nevezete a vitatott nyelvtörvény visszavonását. Azonban szerinte még nagyon sokat kell javítani a kisebbségi oktatás módszerén.
A német lapban Zubanics Lászlót, az UMDSZ elnökét is megszólaltatták, aki senkinek sem szeretne semmit fölróni, igyekszik megegyezésre jutni, egyensúlyozni az álláspontok között. Szerinte a magyarok bizakodhatnak, ugyanis szép jövő előtt állnak az európai Ukrajnában.
Az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet vezetője, Dmitro Tusanszkij azonban koránt sem fogalmazott meg pozitív véleményt. Szerinte az ukrán állam nem fordít elég figyelmet a kisebbségekre, ezek közül pedig kiemelte a magyar kisebbséget. Meglátása szerint ez Kijev érdekével is ellentétes magatartás, ugyanis fontos lenne az ukrán államnak is, hogy a magyar kisebbséget és a többit is magához édesgesse.
A beregszászi városi tanács oktatási és kulturális osztályának vezetője, Babiák Edit szerint hamis az a gyakran hangoztatott mantra, hogy a magyarok is el akarnának szakadni Ukrajnától, mint az ország keleti felén lévő orosz szeparatisták. Kiemelte, hogy a magyaroktól távol áll az orosz viszonyok közötti élet, ők európai módra akarnak élni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
A liberális állameszménynek abban az értelemben biztos vége van, hogy az egyének érdekeit az állam érdekei elé helyezheti. Nem az egyén szükségletei, hanem a közösség, vagyis az állam igényei fogják megszabni a közeljövő politikai mozgásait. Lánczi András írása.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
