A döntést meghozó legfelsőbb bírósági bíró, Alexandre de Moraes ismert és megosztó személyiség Brazíliában. A dél-amerikai óriásországban most a visszatért Lula elnök révén ismét hatalmon lévő baloldal a demokrácia bajnokaként ünnepli őt, a jobboldal viszont épp a demokrácia ellenségeként ítéli el az aktivista felfogású bírót.
De Moraes a saját felfogása szerint a dezinformáció és az online gyűlöletbeszéd ellen lép fel, valamint ő foglalkozott a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro ellen indult eljárással is, melynek vádjai szerint Bolsonaro katonai puccsot tervezett a 2022-es elnökválasztási veresége előtt.
A De Moraes vezette bírósági testület erre hivatkozva tavaly el is tiltotta a választáson való újbóli elindulástól Bolsonarót,
a választási rendszerről való hamis információs terjesztésével vádolva őt.
De Moraes tavaly a Telegram és a Google óriáscégeknek is nekiment, vizsgálatokat indítva annak kapcsán, hogy a cégek kampányt indítottak egy internetszabályozási törvényjavaslat ellen. A javaslat szerint maguknak a tech cégeknek kellene megtalálnia és jelentenie a náluk tárolt vagy elérhető illegális tartalmakat, nem pedig a bíróságnak kellene ez ügyben eljárnia; ha pedig nem tennének így, súlyos büntetéseket kellene fizetniük.