Az abortusz liberalizálásáról vitatkoznak a lengyel kormányban

Nyitókép: Abortuszellenes aktivisták az Abortusz egyenlő gyilkolás felirattal a Gyermekek menetén Varsóban,  2024. április 11-én. (Szergej GAPONAFP)

A lengyel parlament a héten megvitatta azt a törvénytervezetet, amely liberalizálná az ország szigorú abortusztörvényét, ám a kormánykoalíciót továbbra is megosztják az eltérő nézetek arról, meddig menjen el az új szabályozás – számol be róla az Euractiv.

Mivel az előző, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormány idején tovább szigorították az abortusztörvényt, az új kormánypártok ígéretet tettek annak liberalizálására. A különböző nézőpontoktól vezérelve azonban nehezen találnak közös nevezőt a kérdésben, aminek eredményeképpen négy külön tervezetet nyújtottak be a parlamentnek, különböző mértékű liberalizációs törekvésekkel. A harmadik út, a centrista Lengyelország 2050 és az agrárpárti Lengyel Néppárt szövetsége a legkonzervatívabb megközelítést képviseli: ragaszkodnak az Alkotmánybíróság 2020-as döntéséig hatályban lévő törvények visszaállításához.

Az 1993-ban elfogadott úgynevezett abortuszkompromisszum értelmében az abortusz Lengyelországban 2020-ig három esetben volt megengedett: ha az anya egészségét és életét fenyegette veszély, a magzat súlyos károsodása esetén, illetve ha a terhesség nemi erőszak következménye volt. A második okot a törvényszék 2020-ban eltörölte, ami országszerte nagy tiltakozásokat váltott ki.

Donald Tusk miniszterelnök polgári koalíciója most azt szeretné elérni, 

A legmesszebb az Új Baloldal tervezete megy, amely az abortuszban való segítségnyújtás is dekriminalizálná. Szymon Hołownia parlamenti elnök a helyi választások, azaz április 7-e utánra halasztotta a jogalkotási folyamatot, hogy elkerülje a tervezetek kampánytémává váló átpolitizálását. Döntése éles kritikát váltott ki a baloldali törvényhozók részéről, akik azzal vádolták Hołowniát, hogy szándékosan halogatja a számára és pártja számára nehéz témákat. 

Hołownia erre azt megígérte, hogy a parlament a múlt hétvégi helyhatósági választások utáni első ülésen tárgyalni fogja az abortusztörvényt, ami meg is történt, különösen heves és hosszú vita kíséretében, igaz, meglehetősen kevés résztvevővel.

„A terhességmegszakítás nem tilos Lengyelországban, de az a paradoxon, hogy a terhességmegszakításban való segítségnyújtás három év börtönnel büntetendő” – mondta például Anna Maria Żukowska, az Új Baloldal vezető képviselője. Hozzátette, „a férjeket, élettársakat, anyákat, testvéreket és barátokat büntetik a szeretetért, az empátiáért, a segítségért”, illetve azt is, hogy „nem öltönyös öregemberek fogják megszabni a nőknek, mit tegyenek”.

A szintén Új Baloldal-tag Katarzyna Kotula egyenlőségi miniszter felszólította azokat a törvényhozókat, akik lelkiismeretük miatt ellenzik az abortuszt, hogy „kezdjenek el gondolkodni a nőkről”, szerinte az abortusznak szabadon választhatónak kell lennie,

Monika Wielichowska (Polgári Platform) úgy fogalmazott, az állam csődöt mond, mert a politikusok elvették a nők szabadságát, ami a saját magukról való döntés jogát illeti.

A néppárti Urszula Pasławska népszavazás kiírására szólított fel, míg a PiS és a jobboldali Konföderáció párt képviselői más véleményen vannak. „Ha abortuszon veszel részt, akkor is anya maradsz, de egy halott gyermeké”, mondta például a Konföderáció részéről Karina Bosak, az abortuszt pedig „tökéletes megoldásnak” nevezte a nők partnerei számára, mert így „száz százalékban leveszi róluk a felelősséget” a terhességért.

„Nem ők azok, akik bűntudatban és bűntudatban fognak élni. Nem ők lesznek azok, akik fájdalmat éreznek és véreznek” – fogalmazott. 

Marek Sawicki néppárti vezető parlamenti szóvivő és volt mezőgazdasági miniszter szintén azt mondta, hogy nem érti „a mindenféle orvosi indok nélküli”, igény szerinti terhességmegszakításra vonatkozó javaslatot, és bejelentette, hogy egyetlen olyan törvényjavaslatot sem fog megszavazni, amely liberalizálja az abortuszt.