A Balkán progresszív éllovasa lesz Koszovó – ez a nyugati támogatások ára?

2024. április 29. 13:43

A Szerbiától de facto elszakadt ország miniszterelnöke eldicsekedett vele, ők lesznek a második ország a térségben, ahol engedélyezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.

2024. április 29. 13:43

Nyitókép: Frank Hormann/AFP

A koszovói kormány májusban tervezi engedélyezni az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök, aki szerint az intézkedés része az országnak az Európa Tanácshoz való csatlakozásra irányuló törekvéseinek.

Jelenleg Montenegró az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely engedélyezi az azonos neműek polgári házasságát, mivel egy korábbi, koszovói bevezetési kísérletet 2022-ben leszavazott a parlament.

„Koszovó célja, hogy hamarosan a második olyan ország legyen a Nyugat-Balkánon (...), amely biztosítja az azonos neműek polgári házasságához való jogot. Keményen fogunk dolgozni azon, hogy ezt a közeljövőben bevezessük” – mondta Kurti az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánypárt, az SPD berlini rendezvényén a jelenlévőknek.

Az azonos neműek kapcsolata bejegyzésének bevezetése jelentős lépés lenne, mivel ezzel Koszovó lenne az első muszlim többségű ország, amely legalizálná ezt a formát. 

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 95,6%-a azonosította magát muszlimként, a mostani népszámlálás folyamatban van.

2022-től eltérően Kurtit pártjának legtöbb képviselője támogatja a májusra tervezett szavazást. A kormányfő biztos abban, hogy átmegy a jogszabály, bár ahhoz 11 ellenzéki törvényhozót is meg kell győznie. Igaz, hogy a politikai hozzáállás megváltozott, a javaslat továbbra is viszonylag népszerűtlen, mivel 

egy 2023-as felmérés szerint a koszovóiak mindössze 20%-a támogatja az azonos neműek egyesülését,

 ami 8%-kal több, mint 2015-ben. A bejelentés egyike volt a Kurti által csütörtökön felvázolt két engedménynek, amellyel reméli, hogy országa Európa Tanácshoz való csatlakozása javára billenti a mérleg nyelvét. 

Azt is ígérte, hogy „megoldja a koszovói szerb kisebbséggel kapcsolatos (...) nyitott kérdéseket” az ország északi részén kialakult feszültségek után.

 

A strasbourgi székhelyű emberi jogi testülethez való csatlakozás túljutott az első két akadályon, és most a tagállamok külügyminisztereiből álló miniszteri bizottságnak kell szavaznia róla. Ebben a szakaszban kétharmados többségre van szükség. A szavazást valószínűleg májusra tűzik ki, ha Koszovó biztos benne, hogy megkapja a szükséges többséget. Ha kétséges, hogy nem megy át, akkor valószínűleg megpróbálják majd későbbre ütemezni a szavazást.

Kurti mostani németországi útja – beleértve a bejelentéseit is – a kulcsfontosságú német támogatást volt hivatott elérni, mivel az SPD vezetőivel és kancellári tisztviselőkkel tárgyalt. „A koszovói kormánynak [hangsúlyoznia kell], hogy ápoljuk és tiszteletben tartjuk a közös értékeket és az emberi jogokat” – mondta Kurti a résztvevőknek.

A páneurópai Európa Tanácshoz tartozik egy parlamenti közgyűlés és az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének érvényt szerez. A csatlakozás fontos elismerést jelentene Koszovó számára, mivel több ország még mindig nem ismeri el az egykori szerb tartomány államiságát. E hónap elején a közgyűlés elsöprő többséggel jóváhagyta Koszovó tagsági kérelmét, 

Szerbia nemtetszésére, aki azzal fenyegetőzik, hogy kilép a szervezetből, ha Koszovó taggá válik.

Az EU által támogatott, a kapcsolatok normalizálására irányuló több, Koszovóval kötött megállapodás értelmében Belgrádnak tartózkodnia kell attól, hogy megakadályozza Pristina tagságát bármely nemzetközi szervezetben. Az EU most ultimátumot adott Szerbiának: vagy nem akadályozza tovább Koszovó belépését, vagy saját uniós tagságának felfüggesztésével kell szembenéznie.

Április 22-én a külügyminiszterek luxembourgi ülésükön megállapodtak abban, hogy módosítják a Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló dokumentumot. Az új megfogalmazás szerint Szerbia csatlakozási útja befagyasztásra kerül, ha nem hajtja végre a kapcsolatok normalizálására vonatkozó megállapodásokat.

Koszovó 2022 decemberében kérte felvételét az EU-ba, és kifejezte érdeklődését az ENSZ-hez és a NATO-hoz való csatlakozás iránt.

 

 

Összesen 118 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
véna
2024. április 29. 16:55
Keresztény üldözésben már most Európa vezető országa.
vapepe
2024. április 29. 16:13
Az a baj, hogy már van egy első példa a régiójukban. Így könnyebb szívvel züllesztik a társadalmukat egy kis baksisért.
Patika
2024. április 29. 15:40
Ilyen lábakkal én se lennék más... Csak hogy került közéjük a Pí Na?
nempolitizalok-0
2024. április 29. 15:32 Szerkesztve
Azért ezzel hol éllovas? Éllovas majd akkor, ha engedélyezve van a drog és libsi pedofil szervezetek is már bejegyezhetők. Na és persze ezerrel megy az ovikba és alsóba a nemi "felvilágosítás". A szólás és véleményszabadságot is megfelelően korlátozni kell, a népszavazás betiltása az első és a témetek biztosan örülnének, ha a besúgóhivatal felállítása kapcsán az ő tanácsaikat kérnék ki.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!