A hírek szerint a Biden adminisztráció tagjai frusztráltak, amiért az európaiak húzódoznak attól, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz vagyont. Az amerikaiak szerint ezzel az összeggel kellene újjáépíteni Ukrajnát. Az európai vezetők aggódnak, hogy mit jelentene egy ilyen lépés az eurózóna számára.
Nyitókép: Sergei ILYIN / POOL / AFP
***
Amerika és Európa nem tud megegyezni abban, hogy miként vegyék rá Oroszországot arra: Moszkva fizessen Ukrajna újjáépítéséért – írja a Politico.
Az amerikaiak szerint el kellene kobozni az orosz állam tulajdonában lévő 250 milliárd eurós vagyont, amelyet akkor fagyasztottak be, amikor a Kreml két évvel ezelőtt megkezdte az ukrajnai inváziót.
Biden kormánya igyekszik nyomást gyakorolni az európai vezetőkre, akik azonban aggódnak a jogi, etikai és politikai következmények miatt.
„Még soha nem fordult elő, hogy lefoglalják egy ország tartalékait” – mondta Charles Lichfield, az Atlantic Council elemzője a Politicónak. A szakértő szerint beláthatatlan következményei lennének egy ilyen lépésnek, aminek jelenleg nincs szilárd jogalapja.
A Politico cikke szerint az európai kormányok attól tartanak, hogy egy ilyen lépés gyengítené a befektetői bizalmat az euró iránt. Másrészt Európa fél Moszkva bosszújától: a szankciók ellenére sok európai cég van még Oroszországban. Fennáll annak is a lehetősége, hogy az oroszok kibertámadást indítanak európai pénzügyi intézmények ellen.
A vagyon túlnyomó többségét Belgiumban, az Euroclear értékpapír letétkezelőben tartják – Amerika csak elhanyagolható összegeket birtokol – így
bármilyen elkobzási lépéshez európai jóváhagyásra lenne szükség.
Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő megerősítette a Politicónak, hogy feszültségek vannak az Egyesült Államok és néhány európai szövetségese között az ügyben.
Az Európai Bizottság egyelőre nem hajlandó elengedni azt a tervét, hogy csak a befagyasztott pénzeszközökből származó bevételeket célozza, nem pedig a vagyonok teljes elkobzását. Ez 3 milliárd euró lenne.
Egy G7-ország tisztviselője a Politicónak azt mondta: a bevételek felhasználása az egyetlen ötlet, amely szóba került, mivel ezt tekintik jogilag biztonságosabb megoldásnak. Hozzátették: Brüsszelben senki nem akar az elkobzásról beszélni.
„Nem beszélünk a befagyasztott vagyonok lefoglalásáról”
– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője kedden újságíróknak. „A vita az ezekből a vagyonokból származó bevételekről szól.”
A Politico szerint az ügy kellemetlenül érinti Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki szoros kapcsolatot alakított ki Bidennel. A múlt héten váratlanul javaslatot tett arra, hogy az orosz vagyonból származó nyereséget fegyverek vásárlására kellene fordítani, és ezzel zavarba ejtette az európai kormányokat, sőt még a saját biztosait is – mondták a Polticónak nyilatkozó tisztviselők.
Korábban a Bizottság jelezte, hogy a bevételeket egy külön Ukrajna számára elkülönített kasszába tennék, amelyet nem lehetne fegyverek vásárlására fordítani.
A brüsszeli székhelyű lapnak nyilatkozó európai diplomaták attól tartanak, hogy azok a kormányok, amelyek már most is vonakodnak Ukrajna támogatásától, ellenezni fogják, hogy a befagyasztott vagyonból származó bevételeket katonai célokra fordítsák.
Júniusban Olaszországban összeülnek a G7 országok, ahol az amerikaiak várhatóan még nagyobb nyomást fognak helyezni az európai hatalmakra, hogy támogassák a Biden kormányzat terveit.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Tusk már megértette a leckét: aki NATO- és EU-tag, annak támogatnia kell Ukrajnát (miért is?), mert aki ezt nem teszi, kizárja magát a közösségből. Ungváry Zsolt írása.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Posztumusz megkapta az Oroszország Hőse címet Igor Kirillov, akivel egy pokolgép végzett kedden Moszkvában a ház előtt, ahol lakott.
Novemberben és decemberben is a hónap legjobb edzője lett az orosz fociban a Ferencvárostól viharos körülmények között távozó Dejan Sztankovics, aki közellenségből közönségkedvenc lett a Szpartak Moszkvánál.
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
A magyar kormányfő egyenes választ adott.
Az EU még mindig problémásnak látja a modellváltott egyetemek fenntartására közpénzből létrehozott alapítványok átláthatóságát.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
