A hírek szerint a Biden adminisztráció tagjai frusztráltak, amiért az európaiak húzódoznak attól, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz vagyont. Az amerikaiak szerint ezzel az összeggel kellene újjáépíteni Ukrajnát. Az európai vezetők aggódnak, hogy mit jelentene egy ilyen lépés az eurózóna számára.
Nyitókép: Sergei ILYIN / POOL / AFP
***
Amerika és Európa nem tud megegyezni abban, hogy miként vegyék rá Oroszországot arra: Moszkva fizessen Ukrajna újjáépítéséért – írja a Politico.
Az amerikaiak szerint el kellene kobozni az orosz állam tulajdonában lévő 250 milliárd eurós vagyont, amelyet akkor fagyasztottak be, amikor a Kreml két évvel ezelőtt megkezdte az ukrajnai inváziót.
Biden kormánya igyekszik nyomást gyakorolni az európai vezetőkre, akik azonban aggódnak a jogi, etikai és politikai következmények miatt.
„Még soha nem fordult elő, hogy lefoglalják egy ország tartalékait” – mondta Charles Lichfield, az Atlantic Council elemzője a Politicónak. A szakértő szerint beláthatatlan következményei lennének egy ilyen lépésnek, aminek jelenleg nincs szilárd jogalapja.
A Politico cikke szerint az európai kormányok attól tartanak, hogy egy ilyen lépés gyengítené a befektetői bizalmat az euró iránt. Másrészt Európa fél Moszkva bosszújától: a szankciók ellenére sok európai cég van még Oroszországban. Fennáll annak is a lehetősége, hogy az oroszok kibertámadást indítanak európai pénzügyi intézmények ellen.
A vagyon túlnyomó többségét Belgiumban, az Euroclear értékpapír letétkezelőben tartják – Amerika csak elhanyagolható összegeket birtokol – így
bármilyen elkobzási lépéshez európai jóváhagyásra lenne szükség.
Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő megerősítette a Politicónak, hogy feszültségek vannak az Egyesült Államok és néhány európai szövetségese között az ügyben.
Az Európai Bizottság egyelőre nem hajlandó elengedni azt a tervét, hogy csak a befagyasztott pénzeszközökből származó bevételeket célozza, nem pedig a vagyonok teljes elkobzását. Ez 3 milliárd euró lenne.
Egy G7-ország tisztviselője a Politicónak azt mondta: a bevételek felhasználása az egyetlen ötlet, amely szóba került, mivel ezt tekintik jogilag biztonságosabb megoldásnak. Hozzátették: Brüsszelben senki nem akar az elkobzásról beszélni.
„Nem beszélünk a befagyasztott vagyonok lefoglalásáról”
– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője kedden újságíróknak. „A vita az ezekből a vagyonokból származó bevételekről szól.”
A Politico szerint az ügy kellemetlenül érinti Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki szoros kapcsolatot alakított ki Bidennel. A múlt héten váratlanul javaslatot tett arra, hogy az orosz vagyonból származó nyereséget fegyverek vásárlására kellene fordítani, és ezzel zavarba ejtette az európai kormányokat, sőt még a saját biztosait is – mondták a Polticónak nyilatkozó tisztviselők.
Korábban a Bizottság jelezte, hogy a bevételeket egy külön Ukrajna számára elkülönített kasszába tennék, amelyet nem lehetne fegyverek vásárlására fordítani.
A brüsszeli székhelyű lapnak nyilatkozó európai diplomaták attól tartanak, hogy azok a kormányok, amelyek már most is vonakodnak Ukrajna támogatásától, ellenezni fogják, hogy a befagyasztott vagyonból származó bevételeket katonai célokra fordítsák.
Júniusban Olaszországban összeülnek a G7 országok, ahol az amerikaiak várhatóan még nagyobb nyomást fognak helyezni az európai hatalmakra, hogy támogassák a Biden kormányzat terveit.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Tusk már megértette a leckét: aki NATO- és EU-tag, annak támogatnia kell Ukrajnát (miért is?), mert aki ezt nem teszi, kizárja magát a közösségből. Ungváry Zsolt írása.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Ugyanezek a németek azt is állítják, hogy az oroszok Ukrajnával sem bírnak. Egy észt „szakértő” és a német sajtó szerint az oroszok egyenesen Németországot támadják majd.
Hatalmas mennyiségű ukrán drón támadt Oroszországra.
A szlovák elnök kikérte magának, hogy Friedrich Merz számon kérje Szlovákiát.
Bár Berlin és Brüsszel azonnal elutasította az oroszbarát politikus szerepvállalását, a kísérlet jól jelzi: Moszkva kezd ráébredni, hogy nem tud gyors győzelmet aratni, miközben a Trump- és Putyin-barát európai erők látványosan gyengülnek a kontinensen – véli Anders Åslund svéd–amerikai diplomata.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Ugyanezek a németek azt is állítják, hogy az oroszok Ukrajnával sem bírnak. Egy észt „szakértő” és a német sajtó szerint az oroszok egyenesen Németországot támadják majd.
A kínai és az amerikai vezető pekingi találkozása végre kijelölhet támpontokat és irányokat a felbolydult világrendben.
