Az Európai Unió tagállami vezetői egy sor fontos témáról tárgyaltak a csúcson.
Nyitóképen: Rutte holland, Frederiksen dán, Meloni olasz és Orbán Viktor magyar kormányfő az EU-csúcson (Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Ismét összeült az Európai Tanács, az EU tagállami vezetőinek köre. Ez alkalommal is fontos témákról tárgyaltak a vezetők.
Az Európai Bizottság részéről azt javasolták, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profit 90 százaléka kerüljön bele egy olyan EU-pénzalapba, amivel Ukrajna felfegyverzését finanszírozzák. A másik 10 százaléknyi összeg pedig az ukrán költségvetésbe folyna bele. A Bizottság szerint évente mintegy 2,5-3 milliárd eurós összegről van szó,
amit az oroszoktól elvéve Ukrajna támogatására tudnak fordítani.
Németország és Franciaország vezetői támogatják ezt a tervet. A katonailag semleges tagállamok, mint Ausztria, Írország és Málta viszont problémásnak találja ezt a javaslatot. Karl Nehammer osztrák kancellár például azt akarja, hogy a pénzt ne fordítsák fegyverekre és lőszerre. Charles Michel európai tanácsi elnök szerint viszont erre a problémára is tudnak megoldást találni.
Az EU-csúcsra bejelentkezett videón Volodimir Zelenszkij is. Az EU-t arra sürgette az ukrán elnök, hogy menjenek még tovább, hogy Oroszország érezze meg a háború költségeit és a béke szükségét.
Zelenszkij arról is beszélt: szerinte „megalázó” Európa számára, hogy Ukrajnának nincs elegendő lőszere a harchoz.
Az EU csúcstalálkozóján téma volt Európa védelmi kiadásainak növelése is, amihez egy javaslat szerint kötvényt bocsátanának ki, vagyis az EU tagállamai együtt vennének fel hitelt, együtt adósodnának el a fegyverkezés fokozása érdekében. Ezt Macron francia elnök és az ötletgazda észt kormányfő, Kaja Kallas erősen támogatja; a fiskálisan szigorú államok, mint például Németország, Ausztria vagy Hollandia viszont szkeptikusak maradtak. A csúcson egyelőre azt fogadták el, hogy „megvizsgálnak minden lehetőséget a források megmozdítására, és visszatérnek rá júniusban”.
Ugyanakkor azt is sürgették, hogy az Európai Beruházási Bank adjon kölcsönöket a védelmi iparnak a fejlesztések lebonyolítására.
Végül, de nem utolsó sorban az EU újabb bővítési folyamata is elkezdődhet: az EU tagállami vezetői megegyeztek abban, hogy
megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával.
Ursula von der Leyen történelminek nevezte a döntést.
Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, 2022-ben vált tagjelöltté és most megkezdődhetnek a tárgyalások is. Később esedékes csatlakozása után már csak Szerbia, Montenegró, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia maradna kívül az EU-n a Balkánon.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A gyanú szerint a korábbi szlovák kormány olyan szigorúan titkos műszaki dokumentumokat adott át az ukrán katonai attasénak, amelyeket nem lett volna szabad kiadni.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
Az ukrán tv-ben buktatták le Kapitány Istvánt. Hangsúlyozták: orosz gáz nélkül brutális rezsiköltség vár a magyarokra.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
A gyanú szerint a korábbi szlovák kormány olyan szigorúan titkos műszaki dokumentumokat adott át az ukrán katonai attasénak, amelyeket nem lett volna szabad kiadni.
Sokan felkapják erre a fejüket.
