Orosz vagyonelkobzás, Ukrajna fegyverzése, Bosznia meghívása – erről tárgyaltak az EU-csúcson

Nyitóképen: Rutte holland, Frederiksen dán, Meloni olasz és Orbán Viktor magyar kormányfő az EU-csúcson (Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP)

Ismét összeült az Európai Tanács, az EU tagállami vezetőinek köre. Ez alkalommal is fontos témákról tárgyaltak a vezetők.

Az Európai Bizottság részéről azt javasolták, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profit 90 százaléka kerüljön bele egy olyan EU-pénzalapba, amivel Ukrajna felfegyverzését finanszírozzák. A másik 10 százaléknyi összeg pedig az ukrán költségvetésbe folyna bele. A Bizottság szerint évente mintegy 2,5-3 milliárd eurós összegről van szó, 

Németország és Franciaország vezetői támogatják ezt a tervet. A katonailag semleges tagállamok, mint Ausztria, Írország és Málta viszont problémásnak találja ezt a javaslatot. Karl Nehammer osztrák kancellár például azt akarja, hogy a pénzt ne fordítsák fegyverekre és lőszerre. Charles Michel európai tanácsi elnök szerint viszont erre a problémára is tudnak megoldást találni.

Az EU-csúcsra bejelentkezett videón Volodimir Zelenszkij is. Az EU-t arra sürgette az ukrán elnök, hogy menjenek még tovább, hogy Oroszország érezze meg a háború költségeit és a béke szükségét. 

Az EU csúcstalálkozóján téma volt Európa védelmi kiadásainak növelése is, amihez egy javaslat szerint kötvényt bocsátanának ki, vagyis az EU tagállamai együtt vennének fel hitelt, együtt adósodnának el a fegyverkezés fokozása érdekében. Ezt Macron francia elnök és az ötletgazda észt kormányfő, Kaja Kallas erősen támogatja; a fiskálisan szigorú államok, mint például Németország, Ausztria vagy Hollandia viszont szkeptikusak maradtak. A csúcson egyelőre azt fogadták el, hogy „megvizsgálnak minden lehetőséget a források megmozdítására, és visszatérnek rá júniusban”.

Ugyanakkor azt is sürgették, hogy az Európai Beruházási Bank adjon kölcsönöket a védelmi iparnak a fejlesztések lebonyolítására.

Végül, de nem utolsó sorban az EU újabb bővítési folyamata is elkezdődhet: az EU tagállami vezetői megegyeztek abban, hogy 

Ursula von der Leyen történelminek nevezte a döntést.

Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, 2022-ben vált tagjelöltté és most megkezdődhetnek a tárgyalások is. Később esedékes csatlakozása után már csak Szerbia, Montenegró, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia maradna kívül az EU-n a Balkánon.