Oroszország háromszor annyi lőszert küld a háborúba, mint az USA és Európa együttvéve, kesereg az amerikai lap.
Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP
***
Háromszor annyi tüzérségi lőszert gyárt magának Oroszország, mint Ukrajna számára az amerikai és európai szövetségesek – robbantotta a bombát a CNN. NATO-s, amerikai és európai kötelékben dolgozó titkosszolgák a portálnak kiszivárogtatták:
Oroszország háborús üzemmódba kapcsolt gazdasága havi negyedmillió tüzérségi lőszert állít elő, azaz évi hárommilliót, míg az Egyesült Államoknak és Európának most összesen évi 1,2 millió lőszer Ukrajnába szállítására van kapacitása.
Ráadásul arra sincs remény, hogy ez egyhamar érdemben megváltozzon: az Egyesült Államoknak van ugyan lőszeripar-fejlesztési terve, de ez 2025 végéig a lőszergyártó kapacitás havi százezresre való feltornászását tűzte ki mindössze célul. Ezzel az amerikai kapacitás az orosz felét érné csak el, és azt is csk akkor, ha átmegy a kongresszuson a hónapok óta ott rostokoló hatvanmilliárd dolláros Ukrajnának szánt hadisegély.
A CNN egyik NATO-s forrása úgy fogalmazott: „amiben most vagyunk, az egy termelési háború”, a háború további kimenetele azon múlik, hogy melyik fél mennyire van jól felszerelve, s így hiába adott és ad az USA és szövetségesei az Abrams tankoktól az F-16-os vadászrepülőkig mindenféle fejlett haditechnikát Ukrajnának,
a háborút valószínűleg annak alapján fogja valaki megnyerni vagy elveszíteni, hogy ki lő ki több tüzérségi lőszert”
a lap szerint. A CNN arról is beszámol, hogy „Ukrajnának nem csak a munícióval vannak gondjai, de emberanyagból is egyre növekvő hiányt szenved a fronton”.
Az orosz védelmi ipar a lap információi szerint heti hét nap, napi huszonnégy órában, tizenkétórás műszakokban dolgozik, s a háború előttinél egymillióval több, 3,5 millió ember munkaerejére számíthat. A hazai termelés mellett pedig folyamatosan érkezik az iráni és észak-koreai lőszer, előbbi ország tavaly háromszázezret, utóbbi feltételezhetően többmilliót küldött.
A CNN úgy fogalmaz: az orosz hadigazdaság működése ahhoz fogható, mint ha Joe Biden bevetné az amerikai védelmi ipari törvényt, melynek értelmében az elnök utasíthatja a vállalatokat arra, hogy gyorsan állítsák elő az ország nemzetbiztonságához szükséges felszerelést. Forrásaik arra panaszkodnak, hogy Oroszország csak azért tudta ilyen gyorsan beindítani hadiiparát, mert az ország gazdaságát egy autokrata irányítja, de
a kapitalista nyugati országok előbb-utóbb felzárkóznak majd, és jobb felszerelést fognak gyártani”.
A CNN-nek nyilatkozó egyik „európai törvényhozó” ugyanakkor arra inti a Nyugatot, hogy ne becsülje alá azt, hogy az oroszok mennyire „akarnak túlszárnyalni minket türelemmel és ellenállóképességgel”.
Egy nyugati titkosszolgálati forrás azt is felvetette, hogy „vajon megváltozik-e az ukránok véleménye a(z oroszokkal való – a szerk.) tárgyalásról, ha nem jön több amerikai segély?”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A magyar miniszterelnök útjában áll az ukrán elnök terveinek.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Már a TV2 Tények nevű humánpöcegödör is a Zelenszkijről rajzolt alkotásomon szörnyülködik.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
Hol a vége az őrületnek a világban?
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Jarosław Kaczyński a PiS krakkói nagygyűlésén mutatta be a jelöltet.
Lukács Nikolasz Rókával debütál a Mandineren Hajdú Péter Frizbije!
