A Nyugat vezetői nagy terv nélkül kapkodnak, a globális Dél és Kelet egymásra talált, mi, magyarok pedig végre valóban közvetítő szerepbe léphetünk – mondja Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője. Interjúnk!
Nyitóképen: Joe Biden és Hszi Csin-ping (Mandel Ngan / AFP)
Amerika átengedte az Izrael tűzszünetre felszólító határozatot az ENSZ BT-ben. Mit jelent ez?
A kissingeri külpolitika eredményeként évtizedekig megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok volt Izrael első számú szövetségese. A baráti viszony, főleg az Obama-adminisztráció alatt nem volt felhőtlen, érdemi változást és előremutató eredményeket főleg a Trump-ciklus hozott. Az Izraelt tavaly október 7-én ért terrortámadás óta az USA támogatása mellett érezhető volt a nézetkülönbség, ami elsősorban a Gázai-övezetben elindult harcok és a rendezés jövőképében mutatkozott meg.
Mintha kettős mérce mutatkozna meg Izrael és Ukrajna esetében.
A Biden-adminisztráció az orosz-ukrán háborúban nem kezdeményezett sem tűzszünetet, sem pedig béketárgyalást,
míg Izrael esetében folyamatos a nyomásgyakorlás a harcok beszüntetésére.
Hasonlóan Obama és Netanjahu viharos kapcsolatához, az elmúlt hónapokban nőtt a feszültség Biden és az izraeli miniszterelnök között. A palesztinbarát tüntetések gyakorisága mellett érezhető volt, hogy a Demokrata Pártban sem mindenki támogatja az elnök Izrael-barát kommunikációját, míg az amerikai lakosság többsége továbbra is támogatja Izraelt.
Eközben ráadásul Biden választás elé néz. Mennyiben befolyásolja ez a Közel-Kelet-politikáját?
A választási évben ez a kettősség is megnehezíti az elnök politikai mozgásterét, miközben a választásokig az ukrán-orosz és az izraeli-palesztin kérdés megoldását sem külpolitikai sikerként elkönyvelni. A két ország kapcsolatát tovább nehezíti, hogy az ENSZ-ben az Egyesült Államok nem vétózta meg a beterjesztett tűzszüneti javaslatot. A javaslat felszólította Izraelt, hogy a ramadán idejére szüntessék be a harcokat, a Hamászt pedig, hogy engedjék el az elrabolt túszokat.
A szövetséges USA tartózkodott a szavazáson, válaszul Izrael azonnal lemondta a kormánydelegáció washingtoni útját.
Tekintsünk saját kontinensünkre! Mi a helyzet az Európai Bizottság körül?
Hasonlóan az amerikai külpolitikához, az Európai Bizottság is tűzszünetet szorgalmaz a Közel-Keleten, miközben az orosz-ukrán háború lezárásáról még tárgyalni sem hajlandó. Ezt az irányvonalat erősítette meg a legutóbbi brüsszeli EU-csúcs is, ahol a háború folytatása és Ukrajna támogatása kapta a főszerepet.
Az elmúlt hetekben a háborús hangulat csak fokozódott, főleg Macron francia elnök bejelentését követően,
miszerint szárazföldi csapatok bevetése lenne a következő lépcsőfok a két éve tartó ígéretlicitben. Az amerikai választás és a Trump visszatéréséből fakadó félelem újabb lökést adott az európai háborúpárti narratívának.
Ennek tükrében mi lehet a közelgő EP-választás jelentősége?
Az idei EP-választások, hasonlóan az amerikaihoz, valóban történelmi jelentőségűek, hiszen a nyugati világunk nemzetközi kapcsolataiban az elmúlt években a konfliktusok, a szankciók és a kirekesztés voltak meghatározók és ezzel párhuzamosan a globális Dél és Kelet egymásra talált. Ez elsősorban gazdasági, illetve geostratégiai előnyöket is teremt az eddigi domináns nyugati világgal szemben.
Európának újra kell értékelni a gazdasági és politikai kapcsolatait, aminek az első lépése a saját polgárainak az érdekképviselete kell, hogy legyen.
Valóban elszakadt az európai elit a választóktól?
Az Európai Parlament és a Bizottság vezetői
nem hallják és nem figyelnek az emberek hangjára, sem a béke, sem pedig a gazdaság megvédése, erősítése érdekében.
A szuverenitás és a biztonság hozhat fenntartható gazdasági fejlődést. Ezzel szemben a nyugati politikusok a háború és a migráció támogatása mellett a szankciók és az elszigetelődés politikáját erősítik. Ebben a kihívásokban is bővelkedő évben veszi át hazánk az Európai Tanács soros elnökségét. Szükség van a nyugalom és a bizalom helyreállítására, valamint a régen várt bővítési folyamatok felgyorsítására.
A magyar program egyik fő pontja az EU nyugat-balkáni bővítése lehet. Miért fontos ez?
Mi magyarok tudjuk, emlékszünk, hogy
a Balkán biztonsága nélkül Európa sincs biztonságban.
Ezért is üdvözöljük, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozásáról. Nem veszíthetjük el a nyugat-balkáni országok bizalmát és jogos szándékát, hogy európai családunkat erősítsék. A kritikus és blokkoló hangok az EU-n kívüli országok malmára hajtják a vizet, hiszen a politikában sincs vákuum. Amennyiben Európa nemet mond, akkor az orosz és a kínai térnyerés lesz minden területen fölényben, amitől a nyugat állítólag retteg.
Akkor mire várnak még?
A világrend, amiben elkényelmesedett a fejlett Nyugat, változik, gyorsabban, mint gondolták, gondolják ma is. A fejlett Nyugat mellett Kína, India, Oroszország, Brazília, Törökország – és lehetne folytatni a sort – helyet kér vagy vesz magának a világ vezetőinek asztalánál.
Arrogancia helyett a kapcsolatépítés és az együttműködés az egyetlen út,
ami megvéd minket a nemzetközi konfliktusoktól, majd következményeként a gazdasági recessziótól.
A nyugati vezetők is azt mondják, hogy minket védenek, például a szankciókkal.
Az európai gazdasági jólét egyik fontos pillére a szovjet, majd később az orosz gáz, olaj és a nyersanyagok folyamatos és versenyképes szállítása volt.
Az ideológiai alapon lezárt kereskedelmi kapcsolatokkal az EU tagállamai többet veszítettek,
hiszen Oroszország gyorsabban talált vevőkre, mint azt a nyugati politikusok gondolták. Sőt: az orosz társadalom is egységesebbnek tűnik, mint a háború előtt, amit bizonyítanak a közelmúlt orosz választási eredményei is.
Oroszországban nem csak választás történt, hanem egy borzasztó terrortámadás is.
Nem ismerhetjük a választási rendszer átláthatóságát, de nehéz lenne vitatni, hogy Putyin elnök a legnépszerűbb politikus és a nyugati oroszellenes hangulat csak erősíti az egyébként is hagyományosan büszke nemzetet. A nyugat kritizál, csalást kiált, ahogy a terrorcselekmény után is azonnal kijelenti, hogy Ukrajnának semmi köze a tragikus eseményhez. A terror minden formája borzalmas, de önző módon remélem, hogy valóban nem derül fény semmilyen formában Ukrajna érintettségére, mert az eddigiekhez képest is további és fokozottabb borzalmakkal járna a jelenleg is fájdalmas háborúban.
Jöhetnek még új, békepárti vezetők?
A globális liberalizmus vezető személyisége, Hillary Clinton is egy újraindító, reset gombot ajándékozott Genfben Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Optimista vagyok és hiszek az emberekben és a demokráciában.
A politikusok leválthatók és a régiek is visszatérhetnek.
Az elmúlt két évben kiderült, hogy Oroszországot sem politikailag, sem pedig gazdaságilag sem sikerült elszigetelni, sőt az Egyesült Államok lett a legnagyobb uránvásárló. A feltörekvő Kínát is csak szavakban lehet kritizálni, minden nyugati ország gazdasága ezer szálon függ és fejlődik a keleti kapcsolataiban. A világ legnagyobb exportőrét, a második legnagyobb gazdaságot a kommunikáció szintjén, politikailag bírálják, miközben több európai ország és az Egyesült Államok is rekordokat dönt a kétoldalú kereskedelemben.
Mi lehet Magyarország szerepe?
Nekünk magyaroknak ebben is különleges küldetésünk van. Az Európai Unió és a NATO tagjaként
értjük a Kelet szavát és közvetíteni tudunk a Nyugat felé,
ami ritka tulajdonság és lehetőség ebben a rend nélküli világrendben.
Jelenleg vizsgálat zajlik; a légi közlekedésben minden incidenst ki kell nyomoznia az erre szakosodott hatóságoknak – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Azt állítják, az orosz légvédelem egy ukrán támadás kivédésében vett részt a gép eltalálását megelőzően, de úgy vélik, ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
Semmilyen forgatókönyv sem zárható még ki.
A magyar miniszterelnök miatt kongatja a vészharangot a német lap.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
