Újra találkoznak az EU tagállamainak vezetői – ez lesz napirenden!
Nyitóképen: Orbán Viktor és más európai vezetők különtárgyalása decemberben (fotó: Orbán Balázs FB)
Eljött az újabb európai tanácsi csúcs ideje, az EU tagállami vezetői ismét megtárgyalják a legfontosabb kérdéseket. Az előzetes napirend be is mutatja, mi minden kerül terítékre.
Kiemelt téma lesz Ukrajna további támogatásának ügye, Európa saját biztonsági és védelmi helyzete,
a közel-keleti helyzet, az EU bővítése, a migráció és a mezőgazdaság.
Ukrajna támogatására az EU és tagállamai eddig 138 milliárd eurót fordítottak. Az EU-csúcson a további támogatásási lehetőségekről fognak egyeztetni és nyilván vitatkozni a vezetők.
Az EU biztonság- és védelempolitikája kapcsán a napirendben megállapítják: Európának fokoznia kell a védelmi készültségét, és ehhez szükség van a technológiai és ipari fejlesztésekre. Ezért még ellenállóbbá és versenyképesebbé kell tenni az európai hadiipart.
Az Euronews ennek kapcsán arról ír: komolyan megtárgyalhatják azt is,
hogy az európai fegyverkezés fokozására az EU tagállamai közös kötvényt adnának ki, vagyis közös adósságot vennének fel.
Ezt támogatja Emmanuel Macron francia elnök és Kaja Kallas észt miniszterelnök is – utóbbi konkrétan 100 milliárd eurós adósság felvételét tudná elképzelni. Erről azonban minden bizonnyal éles vita lesz a spórolósabb és a költekezőbb tagállamok vezetői között.
A közel-keleti helyzet kapcsán az Európai Tanács napirendjében leszögezik: az EU a leghatározottabban elítélte a Hamászt, elismerte Izrael jogát az önvédelemre a nemzetközi jog és a humanitárius jog keretei között; és emellett kifejezte aggodalmait a gázai humanitárius helyzet miatt.
Az EU bővítése is napirenden lesz: a decemberi EU-csúcson megnyitották a csatlakozási tárgyalások lehetőségét Ukrajna és Moldova előtt.
Amint Bosznia-Hercegovinát készen látják erre, Szarajevóval is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások
– ígérik most az EU vezetői.
A migráció ügyében a fő csapásirányai: a fokozott külföldi tevékenység, együttműködés külső államokkal, a migráció okainak kezelése, az EU külső határainak hatékony védelme, az embercsempészet elleni fellépés és az illegális migránsok kitoloncolásának fokozása.
Az EU-csúcson ezek mellett kiemelten foglalkoznak majd a mezőgazdaság helyzetével is: mint ismert, az elmúlt hónapokban
Európa több országában kiterjedt tüntetéseket folytattak a helyi gazdák
az agrárium támogatásának megőrzése mellett, valamint az EU-n kívülről érkező dömpingáruk ellen.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
A brüsszeli boszorkánykonyhában már arra is rájöttek, hogy kerüljék meg a magyar vétót.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
Már a Politico sem titkolja tovább.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök is elutasította ezt a javaslatot.
Az Európai Bizottság elnöke és António Costa megpróbálták átvenni a kezdeményezést, de a magyar miniszterelnök és a nagy tagállamok megmutatták: az Unióban még mindig ők diktálnak.
A nyugati tagállamok sajátjukként adják tovább az orosz földgázt a többi uniós tagállamnak, így az gyakorlatilag lenyomozhatatlanná válik Európában.
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
