Elkapta a gépszíj az uniós vezetőket: egyre csak préselik bele Európát a háborúba

Nyitókép: Alex Soros Instagram-oldala

A Magyar Nemzet egy átfogó elemzésben sorra vette, hogy a háború kezdete óta az Európai Unió honnan hova jutott el a fegyverszállítások és a háborúhoz való hozzáállás terén. A háború kirobbanásakor az EU kezdetben nem támogatta a fegyverszállításokat, ám szépen lassan, de mégis a fegyverszállítások és ezzel a háború oldalára állt. A cikkben emlékeztettek arra, hogy a Nyugat kezdetben csak üres felszólításokat alkalmazott Putyinnal szemben, majd innen egészen odáig jutottak, hogy egyre több pénzt és fegyvert küldtek a háborús övezetbe, és a közelmúltban Macron tette fel a pontot az i-re azzal, hogy kimondta, nincs kizárva, hogy nyugati katonák érkezhetnek az ukrajnai frontra.

Az EU első szankciós csomagját február 23-án, egy nappal a háború kitörése után jelentette be. Ebben célzott intézkedések voltak az orosz állami duma 351 tagjával és 27 másik személlyel szemben. A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy ebben korlátozták Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférését is.

Emlékezetes, hogy az EU már márciusban úgy döntött, hogy keményebben beleáll a konfliktusba, és 

 Ekkoriban azonban a brüsszeli vezetés úgy gondolta, hogy katonai eszközöket nem kellene a háborúba küldeni, ugyanis az növelné az eszkaláció esélyét. Jól látszik ebből is, hogy nem hazánk, hanem az EU változtatta meg álláspontját, mi már akkor is azt hangsúlyoztuk, hogy a háborúból ki kell maradni, és a fegyverszállításokról még csak tárgyalni sem kellene. 

Ezt követően az európai vezetés folyamatosan erősítette háborús retorikáját, és a kezdeti humanitárius segélyektől, majd a sisakszállításoktól eljutottunk a tankokig és a nagy hatótávolságú rakétarendszerekig.  

Az uniós vezetés belevinné a kontinenst a háborúba

A Magyar Nemzet cikkében összeszedte azt is, hogy az EU prominens baloldali politikusai milyen kijelentésekkel sodorták közelebb Európát a harmadik világháborúhoz. Frans Timmermans, az Európai Bizottság korábbi ügyvezető alelnöke szerint határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek fájdalmat okoznak az orosz félnek, még akkor is, ha azok az Európai Uniónak is hátrányosak. Ursula von der Leyen is a szankciók egyik legnagyobb támogatója, ugyanis már 2022 őszén világossá tette, hogy egyre keményebb szankcióspolitikát fognak folytatni és 

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig addig ment, hogy azt mondta: a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is el kell gondolkodni.

Az elmúlt hetekben óriási vihart kavartak Emmanuel Macron kijelentései, aki azt mondta, hogy nem lehet kizárni, hogy nyugati csapatok menjenek harcolni az ukrajnai frontra. A minap pedig Macron arról próbálta meggyőzni Olaf Scholzot és Donald Tuskot, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel lássák el Ukrajnát. Ez pedig egyértelműen vörös vonal lenne Moszkva számára, ugyanis Putyin többször is világossá tette, hogy az orosz területeket is elérni képes fegyverrendszerek rendelkezésre bocsátása súlyos eszkalációhoz vezetne. 

***