2025: vége az átmenetnek, jön a tűzszünet éve – Földi László és Horváth József a Stratégában
2024 átmeneti év volt, Európa szomorú és méltatlan helyzetben várja az új évet. 2025-ben a tűzszünet karnyújtásnyira kerülhet.
A világ országainak 97 százaléka a század végére nem tudja megállítani a népességfogyást. A Föld lakosságának fele szub-szaharai születésű lesz.
Nyitókép: Fekete-afrikai bevándorlók egy tunáziai táborban 2024. január 31-én / forrás: Yassine Gaidi / Anadolu via AFP
2100-ra a világ országainak 97 százaléka nem tudja már megállítani a népességfogyást, az európai adatok pedig a világátlag alatt vannak - ez áll a The Lancet nevű lapban megjelent kutatási összefoglalóban.
A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézete (IHME) kutatói szerint ebben az évszázadban egy folyamatos demográfiai hanyatlás fog bekövetkezni: 2050-re az államok háromnegyedében nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy 2050-re fenntartsa a népességet - ad hírt erről az Euronews.
A termékenységi ráta viszonyszámát az adja meg, hogy egy nő élete során hány gyermeknek ad életet. A fejlett országokban a népességszint fenntartásához minden nőnek 2 gyermeket kellene szülnie (a konkrét szám 2,1), ám a statisztikák azt jelzik, hogy egyre kevesebb fiatal vállal több gyereket, illetve a gyermeket vállalni akaró hölgyek nagyon nagy hányada (a WHO adatai szerint minden hatodik nő) küzd a meddőség valamely formája ellen, így a globális termékenységi ráta a 2021-es 2,23-es szintről 2050-re 1,68-ra, 2100-ban pedig 1,57-re csökkenhet majd.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy Európában 2100-ban 27 millióval kevesebben fognak lakni, mint jelenleg.
Mivel a világ egyes régióiban nőni fog a népesség, máshol csökkenni, az ENSZ 2022-es népesedési előrejelzése szerint a világ népessége a 2080-as években eléri majd a 10,4 milliárd fős csúcsot, és ezen a szinten marad 2100-ig.
Szűkebb pátriánkban, Európában a termékenységi ráta az 1970-es években süllyedt a bűvös 2-es szint alá, és most is már a globális átlag alatt van, és ott is marad a prognózis szerint: Nyugat-Európában a 2021-es 1,53-as szintről 2050-ben 1,44-re, 2100-ban pedig 1,37-re, Kelet-Európában a 2021-es 1,38-ról 2100-ra 1,19-re, Közép-Európában pedig a 2021-es 1,48-ról 1,21-re csökken.
Olaszországban, Spanyolországban és Andorrában, illetve Ukrajnában, Szerbiában, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában lesz a legalacsonyabb a termékenységi ráta 2100-ra a kutatások szerint.
Az ENSZ adatai szerint Európában és Észak-Amerikában várhatóan a 2030-as évek végén éri el a népességszám a csúcsot, utána áll be a deklináció.
A tanulmány megállapította azt is, hogy a 2100-ban a Földön élő népesség fel a szub-szaharai Afrikában született ember lesz, míg a szegények aránya nőni fog, hiszen az alacsony jövedelmű régiókban születettek aránya a 2021-es 18-ról 35 százalékra emelkedik majd.
Az Euronews által idézett szakértők szerint előnyök lehetnek a környezetterhelés csökkenése, a klímaváltozás folyamatának kordában tartása, az élelmezésbiztonság, az egészségtudatosság növelése, ugyanakkor az elöregedő népesség sok országban eredményezheti az egészségügyi rendszer, a nyugdíjbiztonság, a társadalombiztosítási rendszer összeomlását, a munkaerőpiac megrendülését.
A termékenységi ráták csökkenését több tényező okozhatja: a fogamzásgátláshoz és az abortuszhoz való hozzáférés, a nemi oktatás, a gyerekvállalás halogatása, vagy egyszerűen gazdasági tényezők, mint például a gyermeknevelés költségeinek növekedése, a munkanélküliség vagy éppen a karriervágy.
--