A lap elemzője szerint az orosz titkosszolgálat szervezhette az akciót a saját népe ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Szputynik/Kreml/Pavel Bednyakov
Elképesztő elképzeléseket fogalmaz meg Bret Stephens, a New York Times elemzője a moszkvai terrorakcióról,
miközben épp arról ír, hogy nyílt társadalmakban az összeesküvéselméletek a lökötteknek valók,
zárt rendszerekben viszont nagyon is észszerű támaszt jelentenek, hogy meg lehessen érteni a politikai jelenségeket: a cikk alapján elgondolkodtató, hova sorolja magát a New York Times.
Stephens szerint tehát két kézenfekvő feltételezés van arról, kik követhették el csaknem egy hete a több mint 130 halottat követelő terrortámadást Moszkvában:
1. A tetteseket a rendszeren belül kell keresni, vagyis a merényletet az orosz titkosszolgálat szervezte meg, de minimum tudott róla.
2. Egyéb.
A szerző emlékeztet: éppen negyedszázada több, mint 300-an haltak meg és 1700-an sebesültek meg Oroszországban, amikor több lakóházat felrobbantottak, a támadásokkal hivatalosan csecsen terroristákat vádoltak, Putyin pedig megindította a második csecsen háborút. Ezek alapján a lap számára logikus, hogy ez nagyjából hasonló eset lehet, sőt: a szerző szerint eszközül szolgál a Kremlnek, hogy „a bevált formulához folyamodjon a pánikkeltésre és így mozgósítani tudjon a háborúra.”
Természetesen ez csupán hipotézis, ismeri el itt a cikk írója, viszont szerinte Oroszországban az iszlám szélsőségesek már nem egy brutális rajtaütést hajtottak végre, plusz az amerikaiak előre szóltak Moszkvának, ennélfogva
szerinte „bebizonyosodott, hogy az orosz állam pont annyira hozzá nem értő, mint amennyire kegyetlen”.
Úgy véli, Oroszország sosem lesz képes túljutni a saját gyengeségén, vagyis a csökkenő lakosságon, az etnikai kisebbségek problémáin, az agyelszíváson, az energiafüggő gazdaságon. Stephens úgy összegez, hogy Amerika egyszerre néz farkasszemet az erősödő ISIS-szel, Kínával, Iránnal, valamint Oroszországgal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Tomahawk és Patriot rakétákkal akar hazatérni Kijevbe. Donald Trump pedig hajlik rá, hogy engedjen a kérésének.
Három és fél év agyonpocskondiázott, elvszerű békepolitikája meghozta az elképzelhető legnagyobb gyümölcsöt: Budapest lehet a béke fővárosa. Kohán Mátyás írása.
A publicista görbe tükröt tartott a liberális politikus elé.
A szakértők szerint a közelgő választások előtt egyértelműen jól jöhet a Fidesznek egy ilyen kaliberű diplomáciai esemény.
„Magyarország történelmet csinál” – fogalmazott Lázár János.
„Az előkészületeket megkezdtük” – fogalmazott a miniszterelnök.
A külgazdasági és külügyminiszter orosz és amerikai kollégájával is tárgyalt.
Az egykori nagykövet nem tudta szó nélkül hagyni a budapesti békecsúcs bejelentését.
