A New York Times az orosz terrorakcióról: jó eszköz Putyinnak a pánikkeltésre és a mozgósításra

Nyitókép: MTI/AP/Pool/Szputynik/Kreml/Pavel Bednyakov

Elképesztő elképzeléseket fogalmaz meg Bret Stephens, a New York Times elemzője a moszkvai terrorakcióról,

 zárt rendszerekben viszont nagyon is észszerű támaszt jelentenek, hogy meg lehessen érteni a politikai jelenségeket: a cikk alapján elgondolkodtató, hova sorolja magát a New York Times.

Stephens szerint tehát két kézenfekvő feltételezés van arról, kik követhették el csaknem egy hete a több mint 130 halottat követelő terrortámadást Moszkvában: 

2. Egyéb.

A szerző emlékeztet: éppen negyedszázada több, mint 300-an haltak meg és 1700-an sebesültek meg Oroszországban, amikor több lakóházat felrobbantottak, a támadásokkal hivatalosan csecsen terroristákat vádoltak, Putyin pedig megindította a második csecsen háborút. Ezek alapján a lap számára logikus, hogy ez nagyjából hasonló eset lehet, sőt: a szerző szerint eszközül szolgál a Kremlnek, hogy „a bevált formulához folyamodjon a pánikkeltésre és így mozgósítani tudjon a háborúra.”

Természetesen ez csupán hipotézis, ismeri el itt a cikk írója, viszont szerinte Oroszországban az iszlám szélsőségesek már nem egy brutális rajtaütést hajtottak végre, plusz az amerikaiak előre szóltak Moszkvának, ennélfogva 

Úgy véli, Oroszország sosem lesz képes túljutni a saját gyengeségén, vagyis a csökkenő lakosságon, az etnikai kisebbségek problémáin, az agyelszíváson, az energiafüggő gazdaságon. Stephens úgy összegez, hogy Amerika egyszerre néz farkasszemet az erősödő ISIS-szel, Kínával, Iránnal, valamint Oroszországgal.