Bár más becslések jóval többet saccolnak, az ukrán elnök azt állítja, eddig 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban. Mindezt azután közölte, hogy ukrán védelmi miniszter felelősségre vonta Kijev nyugati szövetségeseit a katonai segélyek késedelme miatt.
Bár más becslések jóval többet saccolnak, Volodimir Zelenszkij azt állítja, eddig 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban, és több tízezer civil áldozat van, ám utóbbi téren a valódi adatok nem ismertek – írja a BBC. Az ukrán elnök a sebesültek számáról nem beszélt, mondván, azzal az oroszokat segítené. Mindezzel az Oroszország által közzétett, szerinte „túlzó számadatokra” is reagált.
31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban. Nem 300 vagy 150 ezer, vagy bármit is mond Putyin és a hazug köre. De minden egyes veszteség ugyanolyan nagy veszteség számunkra”
– közölte az ukrán elnök, aki szerint 180 ezer orosz katona halt meg és több tízezer megsebesült.
Más, külső becslések szerint ugyanezek a számok kicsit máshogy festenek. Az amerikai védelmi minisztérium például hetvenezerre saccolja az elesett ukrán katonák számát, a BBC Russian a Mediazona weboldallal közös projektjében eddig több mint 45 ezer elesett orosz katonát azonosított névvel, bár jóval többre becsülik a számukat, a brit védelmi minisztérium ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy összesen 350 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg.
Zelenszkij mindezt azután tette közzé, hogy Rusztam Umerov ukrán védelmi miniszter felelősségre vonta Ukrajna nyugati szövetségeseit a katonai segélyek késedelme miatt, ami további életekbe és területi veszteségekbe kerülhet. Umerov úgy fogalmazott, az utánpótlás hiánya miatt Ukrajna további hátrányba kerül „a háború matematikájában”.
Németország még novemberben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió terve, amely szerint márciusig egymillió tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnába, nem fog teljesülni. Így is történt: januárban az EU illetékes tisztviselői közölték, az ígért mennyiség csak 2024 végéig lehet meg.
Zelenszkij úgy véli, a fegyverek hiánya volt az egyik oka annak, hogy Ukrajna tavaly nem indította el korábban a várva várt ellentámadást. Ami így nagyrészt kudarcot is vallott. Közben a múlt héten bejelentették, hogy az ukrán csapatok kivonultak a kulcsfontosságú keleti Avdijivka városból, ezzel Moszkva hónapok óta a legnagyobb győzelmét aratta. Az ukrán elnök ezért is részben a nyugati fegyverellátás akadozását okolja, a Biden-kormányzat szerint pedig az újabb, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag a kongresszusban való megszavazásának elmaradása szintén hozzájárult a város elestéhez.
Néhány nyugati vezető szombaton Kijevbe utazott az orosz invázió kezdetének második évfordulója alkalmából. Ott jelentették be többek között, hogy Olaszország és Kanada biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával, megerősítve a támogatást, amíg az ország csatlakozhat a NATO-hoz.
A kanadai megállapodás több mint hárommilliárd kanadai dollár (1,7 milliárd font) pénzügyi és védelmi támogatásról szól.
De nemcsak Ukrajna küzd a katonai célokra fordítható források hiányával: nyugati tisztviselők szerint Oroszország ugyancsak nehezen tud lőszert és fegyvereket biztosítani a harcolóknak.
Nyitókép: Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) látogatást tesz a 14. gépesített dandár parancsnoki állásán a kelet-ukrajnai Kupjanszkban 2024. február 19-én. (MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda)
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Le kellett állítani a létesítményt.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
