Tovább süllyednek az amerikai elitegyetemek az etnikai konfliktusokba.
Az Egyesült Államok és egyben a világ vezető egyetemei közül egyre többeket ért utol az elmúlt években az identitáspolitikai és kultúrharc. Ennek során a korábbi, érdem alapú, meritokratikus szemlélet helyét
egyre inkább átvette a származáson vagy épp nemi identitásokon alapuló megkülönböztetés.
Az egyetemek „pozitív diszkriminációt” szolgálni kívánó intézkedéseket is bevezettek, például meghatározott etnikai csoportok kedvezményeket kaptak a bejutáshoz, míg mások ilyenben nem részesülhettek, amit viszont gyakorlatilag az ő esetükben negatív diszkriminációnak lehet nevezni.
Az egyetemek óvatos – de lehet akár gyávának is nevezni – vezetése pedig időközben egyre inkább belesüllyedt a radikális csoportok által befolyásolt kultúrharcokba. Ennek súlyos példája volt az elmúlt hónapokban, amikor is a Harvard elnöke – egy fekete nő, Claudine Gay – nem volt képes egyértelműen elhatárolódni az Izrael- és zsidóellenes szólamoktól, amik a Harvardon is teret nyertek a Hamász terrortámadását követő, palesztinpárti tüntetéseken. Gay végül bele is bukott a botrányba.
Ezt is ajánljuk a témában
Van, aki szerint a mostani elnök, Claudine Gay több kárt okozott a történelmi intézménynek, mint eddig bármi és bárki más.
A zsidó diákok elmúlt hónapokbeli panaszai után most viszont a palesztin diákok aggódnak a szerintük ellenük irányuló, „iszlamofób” megnyilvánulások miatt a Harvardon, az egyetem tehát tovább vergődik az identitáspolitikai, kultúrharcos konfliktusokban.
A Muslim Legal Fund of America nevű, amerikai muszlim jogvédő szervezet panaszt nyújtott be, miután
a Harvard egyes muszlim diákjai arról számoltak be, hogy zaklatták és rasszista támadások érték őket
csak azért, mert palesztinok, muszlimok, és kiálltak a palesztinok jogaiért – szól a hír.
A diákok szerint azért is megtámadták őket, mert a hagyományos palesztin kendőt viselték. A jogvédők szerint a Harvard nem védte meg ezen diákjait a zaklatásoktól, pedig nekik is joguk van a biztonságos környezethez és nézeteik szabad megvallásához.
A történtek miatt lépéseket tett az amerikai szövetségi oktatási minisztérium is, amely vizsgálatot indított az ügyben.
A Harvardnak nem ez az első ilyen esete az ősz óta: pár héttel korábban a Harvard zsidó diákjait érintő antiszemita incidensek miatt indult vizsgálat a neves egyetemen.
Ezt is ajánljuk a témában
Claudine Gay búcsúüzenetében azt írta: „ez a Harvard érdeke”.
Kapcsolódó vélemény
The New York Times
Ahol korábban hegycsúcs állt, ott most kráter van.
Nyitóképen: Palesztinpárti tüntetés a Harvardon (Joseph Prezioso / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Az erről szóló közös nyilatkozatot az Amnesty International(!) harvardi szervezete is aláírta, később azonban szép csendben törölték magukat a listáról. Francesca Rivafinoli szemléje.
A vörös szőnyeg most már politikai placcon terül el.
Az egykori tanácsadót 2022-ben ítélték el, amiért nem jelent meg az időközben megszűnt képviselőházi bizottság által január 6-án elrendelt meghallgatáson.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Nem akármelyik ország miatt érzi magát fenyegetve az Egyesült Államok.
Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok az akadály.
JD Vance szerint az Egyesült Államoknak azokkal is tárgyalnia kell, akiket „nem kedvel”.
Az hagyján, hogy az FC Barcelona labdarúgóival pózolt, de mit mutatott a kezével?!...
Elkerülhetetlen a pekingi reakció.
