Tovább süllyednek az amerikai elitegyetemek az etnikai konfliktusokba.
Az Egyesült Államok és egyben a világ vezető egyetemei közül egyre többeket ért utol az elmúlt években az identitáspolitikai és kultúrharc. Ennek során a korábbi, érdem alapú, meritokratikus szemlélet helyét
egyre inkább átvette a származáson vagy épp nemi identitásokon alapuló megkülönböztetés.
Az egyetemek „pozitív diszkriminációt” szolgálni kívánó intézkedéseket is bevezettek, például meghatározott etnikai csoportok kedvezményeket kaptak a bejutáshoz, míg mások ilyenben nem részesülhettek, amit viszont gyakorlatilag az ő esetükben negatív diszkriminációnak lehet nevezni.
Az egyetemek óvatos – de lehet akár gyávának is nevezni – vezetése pedig időközben egyre inkább belesüllyedt a radikális csoportok által befolyásolt kultúrharcokba. Ennek súlyos példája volt az elmúlt hónapokban, amikor is a Harvard elnöke – egy fekete nő, Claudine Gay – nem volt képes egyértelműen elhatárolódni az Izrael- és zsidóellenes szólamoktól, amik a Harvardon is teret nyertek a Hamász terrortámadását követő, palesztinpárti tüntetéseken. Gay végül bele is bukott a botrányba.
Ezt is ajánljuk a témában
Van, aki szerint a mostani elnök, Claudine Gay több kárt okozott a történelmi intézménynek, mint eddig bármi és bárki más.
A zsidó diákok elmúlt hónapokbeli panaszai után most viszont a palesztin diákok aggódnak a szerintük ellenük irányuló, „iszlamofób” megnyilvánulások miatt a Harvardon, az egyetem tehát tovább vergődik az identitáspolitikai, kultúrharcos konfliktusokban.
A Muslim Legal Fund of America nevű, amerikai muszlim jogvédő szervezet panaszt nyújtott be, miután
a Harvard egyes muszlim diákjai arról számoltak be, hogy zaklatták és rasszista támadások érték őket
csak azért, mert palesztinok, muszlimok, és kiálltak a palesztinok jogaiért – szól a hír.
A diákok szerint azért is megtámadták őket, mert a hagyományos palesztin kendőt viselték. A jogvédők szerint a Harvard nem védte meg ezen diákjait a zaklatásoktól, pedig nekik is joguk van a biztonságos környezethez és nézeteik szabad megvallásához.
A történtek miatt lépéseket tett az amerikai szövetségi oktatási minisztérium is, amely vizsgálatot indított az ügyben.
A Harvardnak nem ez az első ilyen esete az ősz óta: pár héttel korábban a Harvard zsidó diákjait érintő antiszemita incidensek miatt indult vizsgálat a neves egyetemen.
Ezt is ajánljuk a témában
Claudine Gay búcsúüzenetében azt írta: „ez a Harvard érdeke”.
Kapcsolódó vélemény
The New York Times
Ahol korábban hegycsúcs állt, ott most kráter van.
Nyitóképen: Palesztinpárti tüntetés a Harvardon (Joseph Prezioso / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Az erről szóló közös nyilatkozatot az Amnesty International(!) harvardi szervezete is aláírta, később azonban szép csendben törölték magukat a listáról. Francesca Rivafinoli szemléje.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
Ismert: az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
Ez „annak a jele, hogy eszkalálni akarják a helyzetet” – véli az orosz külügyminiszter.
A magyar női válogatott éppen a debreceni Főnix Csarnokban játszik, ahol a népszerű rockzenekar szokott év végi koncertet adni.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
