A politikus szerint hazánk jól jött ki abból, hogy nyílt hatalmi zsarolás áldozata volt.
Alapvető véleménykülönbség van Brüsszel és Magyarország között az orosz-ukrán háború megítélése és annak stratégiája kapcsán, mert Brüsszel háborúpárti – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Orbán Balázs úgy látja:
Brüsszel szerint az az érdekük az európai országoknak, ha ez a konfliktus tovább zajlik,
esetleg élesedik. Magyarország az ellenkezőjét látja, ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, diplomáciai megoldásra van szükség – mondta.
„Érdemes támogatni Ukrajnát”, de olyan támogatáspolitikát kell kialakítani, amely közelebb visz minket a békéhez, és nem a háborús konfliktus kiterjedésével fenyeget. Magyarország korábban is nyilvánvalóvá tette: nem ellenzi Ukrajna támogatását, de az uniós költségvetésből csak meghatározott fékek és ellensúlyok beépítésével és csak akkor, ha a magyaroknak járó uniós forrásokat nem küldik Ukrajnának – fogalmazott a politikus. Véleménye szerint
Magyarország zsarolása, megfenyegetése és a finanszírozási szankciókkal sújtása visszaütött azokra, akik ezt a tervet kidolgozták.
„Olyan heves nemzetközi reakciókat kaptak”, hogy itt nem a jogállamisággal és az átláthatósággal van probléma, hanem nyílt hatalmi zsarolásról van szó.
„Érdekes módon ez növelte Magyarország mozgásterét”.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan jó kompromisszumot tudtunk kialakítani, ami megegyezik a magyar nemzeti érdekkel – jegyezte meg Orbán Balázs. Elmondta: az uniós források rendben érkeznek Magyarországra, és kevesen tudják, hogy most ide áramlik a legtöbb pénz. Továbbra is vannak konfliktusok, mivel az Európai Bizottság elnöke azzal fenyegetett, hogy Magyarország addig nem jut hozzá az uniós forrásokhoz, amíg a migrációs és genderpolitikán nem változtat, de ennek nyilvánvalóan semmi köze nincs a jogállamisághoz.
„Nagy magyar győzelemnek kell tekinteni”, hogy az Európai Tanács 27 tagállama egyérteleművé tette az Európai Bizottságnak az Európai Parlament véleményével szemben is, hogy egy tagállamot nem lehet diszkriminálni.
Az Európai Tanács, vagyis az összes tagállami kormányfő nagyon egyértelmű jelzést küldött az Európai Bizottságnak, hogy „a forrásokkal kapcsolatos tárgyalások fair, tisztességes és a jog talaján álló eljárásrend keretében menjenek” – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az Ukrajnának megszavazott 50 milliárd eurós támogatás kapcsán arra is kitért, hogy sikerült elég komoly és szigorú eljárásrendet kialakítani, amelynek keretében folyamatosan monitorozni kell a források felhasználását, figyelembe kell venni a következő évek uniós költségvetését, illetve az Európai Tanácsnak minden évben tárgyalnia kell erről a kérdésről. Ha a tagállami kormányfők egyetértenek, akkor a kifizetés le is állítható vagy módosítható – tette hozzá.
Orbán Balázs úgy látja: egyes európai országokban „nagy az idegesség”,
a tüntető gazdák féltik a munkahelyeket, a versenyképességet, az európai életszínvonalat, életmódot Spanyolországtól Németországon át Lengyelországig.
Ezért van szükség változásra Brüsszelben, „mert azok az európai vezetők, akik ezt nem veszik észre, akik olyan döntéseket hoznak, amelyek ellentétesek az európai emberek akaratával, ők nem maradhatnak hatalmon”.
Megjegyezte: az európai parlamenti választás és az amerikai egyesült államokbeli elnökválasztás
a Trump vezette republikánusok visszatérésével fordulatot jelenthet,
esélyt arra, hogy rendeződjön az orosz-ukrán konfliktus. Ha nem, akkor hosszú távú háborúskodásra kell berendezkedni, Magyarországnak pedig óriási erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy kimaradjon a háborúból, és megőrizze az ország békéjét és biztonságát.
(MTI)
Nyitókép: STR / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Le kellett állítani a létesítményt.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az NRC részletesen bemutatja az Európára is ható magyar konzervatív mozgalmat.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
