Mélyrepülésben az amerikai légierő? – közel 40 embert vesztettek háború nélkül

Egy év alatt legalább három tucatnyi katona halt meg katonai légi balesetben – ez egyre jobban aggasztja az amerikai törvényhozókat az Oroszországgal, Iránnal és Kínával szembeni növekvő feszültségek idején.

Az elmúlt 12 hónapban 16 katonai légi baleset történt, amelyek összesen 36 katona halálához vezettek.

A balesetek a legkülönbözőbb típusú gépeket érintették, és nem csak belföldön, de külföldi légibázisokon és gyakorlatok alatt egyaránt történtek tragédiák. 

A legsúlyosabbak, valamint a legnagyobb kárral járok közül néhány: november 29-én nyolc katona halt meg, amikor a légierő CV-22B Osprey tiltrotoros repülőgépe lezuhant a Japánhoz tartozó Yakushima-sziget partjainál egy kiképzési repülés során. December 11-én a légierő egyik F-16-os vadászgépe a Sárga-tenger Dél-Koreához közel eső részébe zuhant, szintén egy kiképzési repülés során. Utóbbi esetben a pilótának sikerült katapultálnia.

A legsúlyosabb baleset tavaly március 30-án történt, amikor is kilenc katona halt meg a hadsereg két UH-60 Black Hawk típusú helikopterének lezuhanásakor egy éjszakai rutinrepülés során, a Kentucky-beli Fort Campbelltől északkeletre. Tavaly Április 27-én három katona meghalt, egy pedig megsérült, miután a hadsereg két AH-64 Apache helikoptere  – a világ legmodernebb harci helikoptereként számon tartott típus – lezuhant az alaszkai Anchorage-ben található Elmendorf-Richardson bázison egy kiképzési repülésről visszatérőben. November 20-án az amerikai haditengerészet egyik felderítő repülőgépe a hawaii Oahu szigeténél a vízbe zuhant, miután rossz látási viszonyok között és erős szélben túlfutott a kifutópályán. 

A Haditengerészeti Biztonsági Parancsnokságának friss adatai azt is mutatják, hogy 2023 februárja és 2024 februárja között mind a haditengerészet, mind a tengerészgyalogság esetében

A probléma, úgy tűnik, nem új keletű a Pentagon számára; de nem világos, hogy milyen lépéseket tesz a balesetek elkerülése érdekében. 

A kongresszus még 2019-ben létrehozta a Katonai Repülésbiztonsági Nemzeti Bizottságot, amelyet azzal bíztak meg, hogy feltárják a repülőgép-balesetek okait. Erre az ösztönözte a Pentagont, hogy 2013 között összesen 224 katonát, 186 repülőeszközt veszített el különböző baleseteben, amelyek nem mellesleg 11,6 milliárd dollárnyi (4100 milliárd forint) kárt okozott a hadseregnek. 

A bizottság 2020 decemberében adta ki végleges jelentését, amely számos ajánlást tett. Többek között javasolták, hogy a Pentagon hozza létre a Közös Biztonsági Tanácsot (JSC). „A minisztériumon belül a repülésbiztonságra összpontosító, magas szintű, felhatalmazott vezetés nélkül a repülésbiztonság soha nem kapja meg a szükséges következetes hangsúlyt és forrásokat ahhoz, hogy a biztonság prioritássá váljon” – állt a bizottság zárójelentésében.

A JSC-t létre is hozták 2020-ban az ajánlások szerint, a hírek szerint azonban valami nagyon félresikerülhetett, 

sőt még romlott is a helyzet. Legalábbis ez olvasható a Heritage Foundation 2024 Index of U.S. Military Strength című elemzésében. 

Kevesebb repülés több baleset 

Jon Venable, a Heritage Foundation vezető kutatója, aki 25 éven keresztül volt az amerikai légierő vadászpilótája, egy nemrégiben adott interjúban „nyugtalanítónak” nevezte a balesetek számának növekedését. Venable elmondta, hogy az 1980-as években a pilóták kemény kiképzést kaptak, alacsonyan és gyorsan repültek, 

 Ahhoz, hogy ilyen körülmények között repüljön valaki,  „nagyon jónak kell lennie”, és nincs lehetősége hibázni. 

Elmondta, hogy a 2000-es évektől kezdve viszont a pilóták egyre „puhább” kiképzést kezdtek kapni. A szakértő szerint ez vezetett ahhoz, hogy megszaporodtak a balesetetek. A pilóták „alacsony kockázatú” körülmények között és közepes magasságon gyakorolnak szinte kizárólag. A repülés két legveszélyesebb szakasza azonban a le- és a felszállás: ha nem gyakorolnak eleget megfelelő körülmények között a pilóták, akkor az növeli a hibázás lehetőségét, a balesetek előfordulását. „Ennek nyugtalanítania kellene a felelősöket” – mondta. 

Venable szerint az is növeli a balesetek esélyét, hogy  

Elmondta, hogy az ő idejében a pilóták még hetente négyszer-hatszor repültek. Jelenleg viszont a pilóták hetente csak egy-két alkalommal szállnak fel. Tapasztalatai szerint ha valaki ilyen kevés gyakorlattal rendelkezik, akkor nem alakulnak ki azok a reflexek, azok az automatizmusok, amelyek nem veleszületettek, de a biztonságos repüléshez elengedhetetlenek. 

A Heritage Foundation elemzése azt mutatja, hogy a légierő gépei a 2013-as pénzügyi évben 2,04 millió órát repültek, de a 2022-es pénzügyi évben már csak kevesebb mint 1,12 millió órát voltak a levegőben, ami 82 százalékos csökkenést jelent. A Military.com cikke szerint a hadsereg helikopterpilótái is lényegesen kevesebbet repülnek, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az Apache helikopterek repülési ideje mintegy 50 százalékkal csökkent; a Chinook pilótái 36 százalékkal kevesebb időt töltenek a levegőben; a Black Hawk pilóták pedig 25 százalékkal kevesebbet repültek. A hadsereg ugyanakkor tagadta, hogy a csökkentett repült óraszámok összefüggésben lennének a több balesettel.

Venable szerint a kevesebb repült óra a karbantartásra is negatív hatással van, mivel a földi személyzetnek is kevesebbszer kell foglalkoznia gépekkel, és így nehezebb szinten tartani a tudását.

„És ezért van az, hogy minél többet repülsz, annál jobb leszel mindenben. És ez igaz a karbantartásra, igaz a pilótákra is, és

– tette hozzá. Venable szerint jelenleg az Egyesült Államok légiereje nincs abban az állapotban, hogy sikeresen tudjon reagálni akár egy Kínával szembeni konfliktus kirobbanására. 

A vezetés elrugaszkodott a valóságtól 

A szakértő nincs megelégedve a katonai vezetéssel sem, akik szerinte elvesztették a kapcsolatukat a valósággal. A légierő vezetői ahelyett, hogy a kiképzésre és a készenlétre erősítésére költenék a pénzt, inkább a kutatási, tesztelési, fejlesztési és értékelési (RTD&E) kiadásokat növelik. „A Biden-kormányzat alatt ez sokkal rosszabb lett” – mondta, hozzátéve: 

„Idén a légierő kevesebb repült órát fog finanszírozni, mint története során valaha” – mondta. Szerinte ennek az oka, hogy a légierő legutóbbi vezérkari főnökei – Charles „C.Q.” Brown és Dave Goldfein – mindketten a vállalati gondolkodásmódot hozták magukkal.

A toborzással is egyre komolyabb problémák vannak a Heritage Foundation szerint: folyamatosan csökkennek a követelmények a felvételinél, mivel nincs elég utánpótlás. Ez azon is meglátszik, hogy az 1980-as és 1990-es években 25-30 százalékos volt a lemorzsolódási arány, jelenleg viszont csak mindössze 0,25 százalékos a lemorzsolódás.

A helyzet már a politikusokat is kezdi zavarni 

Közben a kongresszus tagjai válaszokat követelnek a kialakult helyzettel kapcsolatban. A hadsereg helikopter-baleseteinek sorozata után 2023 tavaszán, májusban Kirsten Gillibrand New York-i demokrata szenátor kérte Lloyd Austin védelmi minisztert, hogy vizsgálja felül az összes olyan forgószárnyas balesetet, amely emberéletet követelt és/vagy a gép elvesztésével járt.

A Japán partjainál novemberben bekövetkezett, nyolc pilóta halálát okozó baleset után James Comer kentucky republikánus képviselő, a képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke azt kérte, hogy Austin adja át az Osprey-programmal kapcsolatos dokumentumokat, beleértve a biztonsági feljegyzéseket és a karbantartási naplókat.

Decemberben a Reps. Mike Waltz floridai republikánus és John Garamendi kaliforniai demokrata képviselők pedig azt kérték, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) vizsgálja ki az Osprey-ket érintő balesetek okait: az ügyben állítólag várható a GAO vizsgálata.

***

Nyitókép: Theophile Bloudanis / AFP