Csődöt mondani látszik a német baloldal nagy terve, a törökök az AfD-vel tartanak.
Kiment a terepre a Die Welt a németországi törökök közé, és megdöbbentő dolgokat tapasztalt. Úgy tűnik,
Németországban egyre kevésbé igaz, amiben világszerte reménykednek a bevándorláspárti politikai erők: hogy az Európába és Amerikába bevándorlók állampolgárként is hűségesek maradnak a pártokhoz, amelyek beengedték őket a világ szerencsésebbik felére.
Carolina Drüten Törökországgal, Görögországgal és a Balkánnal foglalkozó tudósító megkongatta a vészharangot: úgy látja, „Németországban a török gyökerekkel bíró közösség egyes részei elfordulnak a bevett politikától”, s ebből a „szélsőségek pártjai” profitálnak – az Erdoğan-párti Demokratikus Szövetség a Sokszínűségért és Fejlődésért (DAVA) mellett az Alternatíva Németországnak (AfD).
Drüten több interjúalanya is egybehangzóan állítja: bár korábban a Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), aztán Angela Merkelre szavaztak, most politikai értelemben hontalannak érzik magukat. „Hamarosan talán az AfD-re fogok szavazni” – mondja az újságírónőnek egyikük, egy másik pedig fel is sorolja, mi a baja fősodratú német politikával:
hogy a gazdák alig kapnak támogatást, hogy a palesztinok szenvedése senkit sem izgat, hogy Ukrajnába folyik el a német adófizetők pénze,
és hogy hiába várják évtizedek óta a németországi törökök a kettős állampolgárság bevezetését.
A Drüten által megszólaltatott integrációkutató, Haci-Halil Uslucan szerint a törökök körében régóta az volt a tendencia, hogy „Törökországban jobbra, Németországban balra” szavaztak, mert Németországban a baloldali pártok erélyesebben képviselték a bevándorlók érdekeit. Aztán elindultak politikai és társadalmi folyamatok, melyek éket vertek a törökök és a német baloldal közé: az SPD kritizálni kezdte a török diaszpóra körében igen népszerű Recep Tayyip Erdoğan „autoriter irányvonalát”, emellett a törökök közül is sokan kiemelkedtek a munkássorból, az SPD pedig elvesztette hagyományos munkáspárti jellegét.
Így aztán míg 2015-ben csak a törökök 17 százaléka szavazott a kereszténydemokrata CDU/CSU-ra, 2019-ben már 53 százalékuk, azaz többségük – és pont e folyamat tükrös fordítottja zajlott le az SPD háza táján.
Az AfD akkoriban még szinte egyetlen németországi töröknek sem volt szimpatikus – ez ugyanakkor változóban van.
A Die Weltnek a CDU török származású észak-rajna-vesztfáliai képviselőnője, Serap Güler is megerősíti: a német baloldaltól elforduló törökök nem elszigetelt esetek. „Duisburg-Marxlohban is azt mesélik nekem a török származásúak, hogy az AfD-re fognak szavazni”,
mégpedig épp azért, mert a német kormány liberális bevándorláspolitikája miatt a városrész szociális válságövezetté vált.
A migrációellenes AfD pedig annak ellenére tud a bevándorlók körében népszerűséget szerezni, hogy a rasszizmus bélyegét nem mindig ok nélkül sütik rá – a „remigráció” kódnéven futó programpontjuk keretében például azt sem tartják kizártnak, hogy bevándorló hátterű állampolgárokat toloncoljanak ki Németországból. Drüten török interjúalanyai szerint ez „csak duma”, nem gondolják, hogy a párt valóban ilyesmire vetemedne.
A fősodortól eltérő vélemények rasszistázását és idegengyűlölőzését egyébként az Erdoğan-közeli DAVA választói sem pártolják. EP-listavezetőjük, Fatih Zingal például épp azért lépett ki anno az SPD-ből, mert a szociáldemokraták elűzték maguk közül a Németország megszünteti önmagát (Deutschland schafft sich ab) című, a migráció súlyos veszélyeire figyelmeztető sikerkönyv szerzőjét, Thilo Sarrazin volt berlini szociáldemokrata pénzügyi szenátort.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Alice Weidel szerint az ukrán elnök kijelentései vízválasztók.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
Trump szombaton figyelmeztette Iránt, hogy súlyos csapásra készüljenek.
