Elemző a Mandinernek: A végéhez közeledik a törpepártok története
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
A zsugorodó népszerűségű, liberális Renaissance január óta nem áll elő a Nagy Névvel, közben pedig értékes időt vesztenek – írja az Euractiv.
Emmanuel Macron Renaissance (Reneszánsz) nevű pártja bár többször beharangozta, ez idáig minden alkalommal elhalasztotta a bejelentést a brüsszeli csúcsjelöltjük személyéről – írja az Euractiv. A felkínált EP-listavezetői pozíciót eddig több kulcsfontosságú politikus is visszautasította, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a párt valóban fel van-e készülve az európai parlamenti választási kampánya elindítására – a többi pártnak már mind nyilvános a jelöltje. A liberális Renaissance várhatóan március 9-én tartja első hivatalos kampánygyűlését, amin állítólag a csúcsjelölt is részt vesz majd.
Igaz, az ő nevét még senki nem tudja, beleértve a párt legfőbb vezetőit is.
Eközben a közvélemény-kutatások szerint a Renaissance december óta átlagosan 19 százalékon stagnál, jóval lemaradva a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) mögött. Egy másik, a Euractiv számára készült felmérés szerint a Renew Europe képviselőcsoport, amelynek a Renaissance (korábbi nevén korábban En Marche!,) az egyik alapítója, tagjainak száma 101-ről 84-re csökkenhet az Európai Parlamentben.
A korábban felbukkant nevek közül egyébként sokáig Stéphane Séjourné, a Renaissance EP-képviselőcsoportjának korábbi vezetője látszott befutónak, ám mivel január elején ő lett Franciaország külügyminisztere, ettől a tervtől el kellett búcsúzni.
„Pedig nagy szükségünk van valakire, aki szembe tud szállni mind a baloldali Manon Aubryval, mind Jordan Bardellával (RN)” – mondta egy Renaissance-hoz közel álló forrás az Euractivnak, hozzátéve, hogy mindkét említett politikus régóta otthonosan mozog a politikában, és igen jártas a vitákban is.
Az ehhez szükséges legkomolyabb potenciális jelöltek, köztük Julien Denormandie volt mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Jean-Yves Le Drian volt védelmi miniszter viszont hivatalosan is elutasították a felkérést. Valérie Hayer, a Renew frakció Séjourné nyomdokaiba lépő frissen megválasztott vezetője, aki szintén kézenfekvő választás lehetne, az Euroactivnak azt nyilatkozta, jelen pillanatban kizárólag az elnökségére koncentrál.A Le Canard Enchainé című újság szerdán azt állította, hogy Maud Brégeon francia EP-képviselő, nukleáris mérnök lehet a végső jelölt, és Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa neve is felmerült.
Végső soron tehát a Renaissance-nak még mindig nincs egyértelmű választási stratégiája, hogy mi lenne számukra a legmegfelelőbb. Jobbra mozdulni, és így a liberális konzervatívok szavazataira pályázni? Vagy nyissanak balra, és próbálják meg elcsábítani a korábbi Macron-szavazókat, nehogy azok a szocialisták jelöltje, Raphaël Glusckmann felé forduljanak?
A zavarodottságot jól mutatja, hogy Gilles Boyer EP-képviselő a baloldali Clément Beaune volt közlekedési és uniós minisztert kérte fel a vezetésre, akivel „lehet, hogy nem minden kérdésben értünk egyet, de az EU kérdésében nagyon is”. Beaune-t, aki miniszterré válása előtt Macron egyik vezető uniós tanácsadója volt, az év elején elbocsátották a kormányból, mert ellenezte a bevándorlási törvényjavaslatot, amely szerinte a szélsőjobboldal egyes narratíváit támogatta. Egyesek ezért máris úgy vélik, a személye feldühítheti Macron jobboldali támogatóit.
Akárhogy is, de a jelölt nélküli Renessaince párt székházában rossz a hangulat:
„Végső soron tudjuk, hogy a döntés nem a párt, hanem kizárólag Macron hozza majd” – mondta szintén az Euractivnak egy bennfentes.
Nyitókép: Emmanuel Macron (AFP/John Thys)