Lengyel szakértő: A baloldal kíméletlen hatalmi harcot folytat Lengyelországban

Mi történt Lengyelországban, amióta Donald Tuskék átvették a hatalmat?

A baloldali-liberális koalíció a 2023-as őszi választásokon elsősorban a konzervatív pártok hatalomból való eltávolításának jelszavával pályázott a hatalomra.

Már a választások után kiderült, hogy az európai jogállamiság újjáépítése mindenekelőtt a lengyel jogrend, köztük a Lengyelországban hatályos alkotmány megsértését jelenti. Ezt Brüsszel hallgatással, sőt egyes EU-tisztviselők jóváhagyásával fogadta. Berlinben is lelkesedéssel fogadták. A választások után az is kiderült, hogy az új kormány az úgynevezett weimari háromszög részeként Franciaországgal és Németországgal kívánja megújítani a kapcsolatokat, és kevesebb figyelmet fordít a Közép-Európával és az USA-val való kapcsolatokra.

Hogyan jellemezné a jelenlegi kormány hozzáállását az ellenzékhez?

A lengyel alkotmányt többször megsértették, többek között a közmédia új kormány általi átvételekor, majd az ügyészség átvételekor, valamint két konzervatív képviselő börtönbe vetésével és parlamenti mandátumuk elvételével. Ugyanakkor a hatályos törvényeket nem tartották tiszteletben, és nem is módosították azokat az alkotmányos eljárásnak megfelelően. A miniszterelnök politikai döntése és a lengyel szejm határozatai alapján jártak el, amelyeknek a lengyel jogrendszerben csak politikai jelentőségük van, és nem hoznak létre jogot, különösen nem a törvényes jog vagy az alkotmány felett álló jogot.

Miként reagáltak a bíróságok?

A probléma az, hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszer erősen átpolitizált és politikailag polarizált. Ezért egyes bíróságok támogatják a kormány döntéseit, más bíróságok pedig blokkolják azokat.

Ez nagyrészt az Európai Uniónak köszönhető, amely erősen átpolitizálta a lengyel igazságszolgáltatást, és irányt szabott a bírósági harcnak, például azzal, hogy megsemmisített néhány lengyel bírósági ítéletet.

Az új lengyel kormány hátraarcot csinált LMBTQ-ügyben is. Mennyire tetszik ez a lengyel lakosságnak?

A baloldali-liberális kormány az LMBTQ irányába történő változásokat jelent be az oktatási rendszerben, a kultúrpolitikában, valamint a házasságról és a családról szóló törvény módosítását, amely biztosítja az úgynevezett azonos neműek élettársi kapcsolatát. Az ilyen irányú határozottabb politika lehetőségei azonban korlátozottak, mivel egyes kormánycsoportok valójában konzervatív nézeteket vallanak ezen a területen. Ez a helyzet a parasztpárttal – Lengyel Néppárttal –, ami a kormányon belüli megosztottság oka ebben a kérdésben.

Az elmondottak fényében hogyan jellemezné az ország általános légkörét?

Az ország politikai légköre feszült. 

Ez gyengíti Lengyelországot a nemzetközi színtéren. Az EU vezető fővárosai, azaz Berlin, Párizs és Brüsszel a baloldali-liberális oldalt támogatják. Ez érthető, mert ez a berendezkedés mind geopolitikai szinten, mind politikai értékek tekintetében megfelel nekik.

Hogyan látja a közelgő európai uniós választásokat hazájában és általában európai szinten? Átveheti a jobboldal a hatalmat Brüsszelben?

A konzervatív és jobboldali csoportok általában véve egyre nagyobb támogatottságot élveznek az EU-ban. A gazdasági helyzetből fakad, hogy ez a támogatottság még nagyobb lehet, ugyanis az EU-ban a baloldali-liberális politikai főáramlat pártjai által elkövetett nyilvánvaló hibák a jobboldalnak kedveznek. Ez a helyzet például az EU klímapolitikája és migrációs politikája esetében. A kérdés az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy az Európai Parlamentben legyőzzék a baloldali-liberális többséget, és egy jobboldali frakciókból álló koalíció átvegye a hatalmat. Véleményem szerint egy ilyen forgatókönyv valószínűtlen.

 és hogy egy frakción belül – lehetőleg az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjában – működjenek együtt.

Fotó: Pixabay