Az új lengyel kormány külpolitikája szervilisen szolgálja Brüsszelt, nem tisztelik az alkotmányt – mondja Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem oktatója, az MCC vendégoktatója.
Mi történt Lengyelországban, amióta Donald Tuskék átvették a hatalmat?
A baloldali-liberális koalíció a 2023-as őszi választásokon elsősorban a konzervatív pártok hatalomból való eltávolításának jelszavával pályázott a hatalomra.
A külpolitikában a Berlinhez és Brüsszelhez fűződő kapcsolatok javítására összpontosított, beleértve az úgynevezett európai jogállamiság újjáépítését.
Már a választások után kiderült, hogy az európai jogállamiság újjáépítése mindenekelőtt a lengyel jogrend, köztük a Lengyelországban hatályos alkotmány megsértését jelenti. Ezt Brüsszel hallgatással, sőt egyes EU-tisztviselők jóváhagyásával fogadta. Berlinben is lelkesedéssel fogadták. A választások után az is kiderült, hogy az új kormány az úgynevezett weimari háromszög részeként Franciaországgal és Németországgal kívánja megújítani a kapcsolatokat, és kevesebb figyelmet fordít a Közép-Európával és az USA-val való kapcsolatokra.
Hogyan jellemezné a jelenlegi kormány hozzáállását az ellenzékhez?
A lengyel alkotmányt többször megsértették, többek között a közmédia új kormány általi átvételekor, majd az ügyészség átvételekor, valamint két konzervatív képviselő börtönbe vetésével és parlamenti mandátumuk elvételével. Ugyanakkor a hatályos törvényeket nem tartották tiszteletben, és nem is módosították azokat az alkotmányos eljárásnak megfelelően. A miniszterelnök politikai döntése és a lengyel szejm határozatai alapján jártak el, amelyeknek a lengyel jogrendszerben csak politikai jelentőségük van, és nem hoznak létre jogot, különösen nem a törvényes jog vagy az alkotmány felett álló jogot.
Miként reagáltak a bíróságok?
A probléma az, hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszer erősen átpolitizált és politikailag polarizált. Ezért egyes bíróságok támogatják a kormány döntéseit, más bíróságok pedig blokkolják azokat.
A politikai harc tehát áttevődött az igazságszolgáltatási rendszerre.
Ez nagyrészt az Európai Uniónak köszönhető, amely erősen átpolitizálta a lengyel igazságszolgáltatást, és irányt szabott a bírósági harcnak, például azzal, hogy megsemmisített néhány lengyel bírósági ítéletet.
Az új lengyel kormány hátraarcot csinált LMBTQ-ügyben is. Mennyire tetszik ez a lengyel lakosságnak?
A baloldali-liberális kormány az LMBTQ irányába történő változásokat jelent be az oktatási rendszerben, a kultúrpolitikában, valamint a házasságról és a családról szóló törvény módosítását, amely biztosítja az úgynevezett azonos neműek élettársi kapcsolatát. Az ilyen irányú határozottabb politika lehetőségei azonban korlátozottak, mivel egyes kormánycsoportok valójában konzervatív nézeteket vallanak ezen a területen. Ez a helyzet a parasztpárttal – Lengyel Néppárttal –, ami a kormányon belüli megosztottság oka ebben a kérdésben.
Az elmondottak fényében hogyan jellemezné az ország általános légkörét?
Az ország politikai légköre feszült.
Kíméletlen hatalmi harc folyik, nemcsak a politikusok között, hanem az újságírók és a bírák között is.
Ez gyengíti Lengyelországot a nemzetközi színtéren. Az EU vezető fővárosai, azaz Berlin, Párizs és Brüsszel a baloldali-liberális oldalt támogatják. Ez érthető, mert ez a berendezkedés mind geopolitikai szinten, mind politikai értékek tekintetében megfelel nekik.
Hogyan látja a közelgő európai uniós választásokat hazájában és általában európai szinten? Átveheti a jobboldal a hatalmat Brüsszelben?
A konzervatív és jobboldali csoportok általában véve egyre nagyobb támogatottságot élveznek az EU-ban. A gazdasági helyzetből fakad, hogy ez a támogatottság még nagyobb lehet, ugyanis az EU-ban a baloldali-liberális politikai főáramlat pártjai által elkövetett nyilvánvaló hibák a jobboldalnak kedveznek. Ez a helyzet például az EU klímapolitikája és migrációs politikája esetében. A kérdés az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy az Európai Parlamentben legyőzzék a baloldali-liberális többséget, és egy jobboldali frakciókból álló koalíció átvegye a hatalmat. Véleményem szerint egy ilyen forgatókönyv valószínűtlen.
Fontos azonban, hogy a közép-európai konzervatívok képviselete megerősödjön a leendő Európai Parlamentben,
és hogy egy frakción belül – lehetőleg az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjában – működjenek együtt.
Fotó: Pixabay
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Úgy készülnek a választásra, hogy nem hogy a holnapról, de a máról se mondanak semmit.
Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
Nem mindegy, hogy az EU folytatja-e a blokkosodást, vagy az együttműködésre törekszik.
Sőt, a lengyel kormányfő szerint Lengyelország „a migrációs csomag kedvezményezettje lesz”.
Egy budapesti árverésen licitálhatnak a gyűjtők a híres költő aláírt kéziratára.
„Nem értek egyet a kormány politikájával” – mondta a merénylő.
