Kína évtizedek óta tudatosan építi autógyártását, most pedig fontos partnerként tekint hazánkra is – hangzott el az MCC eseményén.
A Kína és a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok erősödése egyre nagyobb jelentőségű témává vált. Magyarország kedvező üzleti környezetének és a Kínával fenntartott erős kétoldalú kapcsolatainak köszönhetően vonzó célországgá vált a kínai cégek számára, különösen az elektromos járműiparban.
De mik Magyarország és Kína ezen erős kétoldalú kapcsolatainak gazdasági következményei? Erről volt szó az MCC-ben, ahol Xin Songot, a Sinnvoll agytröszt alapítóját és gazdasági kérdések szakértőjét Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola vezetője kérdezte.
Song jelezte, hogy a kínai autóipar felemelkedése nem egyik napról a másikra történt.
A kínai kormány már a kétezres évek elején meghozta a stratégiai döntést, hogy pénzt fektetnek ebbe a szektorba, tehát az állam szerepe fontos volt az ipari stratégia fejlesztésében. Az elmúlt több mint húsz évben rengeteg tehetséget és tapasztalatot szereztek e téren, és sok tőkét is fektettek be, így jutott el Kína arra a pontra, ahol most tart.
Moldicz Csaba kiemelte, hogy a fő kérdés inkább az, miért éppen most kapta fel a nemzetközi sajtó Kína szerepét az autóiparban? A kínai BYD elektromosautó-gyártó cég 526 ezer teljesen elektromos járművet adott el a Tesla 484 ezer járművével szemben 2023 utolsó három hónapjában – hivatkozott Song a két vállalat által nemrég közzétett adatokra, s ezzel először előzte meg az Elon Musk által vezetett amerikai autógyártót. Kína összesen évente 50 millió autót gyárt a hazai és nemzetközi piacra, ezzel a világ legnagyobb autóexportőre. Ez pedig megijesztette a japán, német és dél-koreai ipart – jelezte a szakértő.
Mik az okai a kínai sikernek? Song szerint a munkaerő jóval olcsóbb Kínában; ugyanakkor Kína sikerének második, még fontosabb oka az ellátási lánc vertikális integrációja. A kínai BYD például nem vásárol akkumulátorokat az elektromos autókhoz, hanem saját akkumulátorgyártással rendelkezik. Eközben a Covid szerepe sem hanyagolható, hiszen
Nyugaton súlyos fennakadásokat okozott a globális járvány, a Teslánál csúszott az autók leszállítása.
Eközben Kínában dinamikus és többé-kevésbé zavartalan volt a növekedés. A kínai vállalatok ráadásul bizonyos előnyöket élveznek a Teslával szemben. Évekkel ezelőtt volt egy vita Kínában, hogy az elektromos vagy az önvezető jelleget kell-e erősíteni, és Kína az előbbi mellett döntött. A döntés oka az, hogy ez csökkenti a költségeket, és egy válság idején ez különösen fontos a fogyasztók számára.
Song beszélt Magyarország ipari park stratégiájáról, a keleti nyitás politikájáról és Magyarország növekvő jelentőségéről is Kína számára.
Kína kilenc magyar céggel írt alá stratégiai együttműködési megállapodást, ami jelzi, hogy ezek a vállalkozások hajlandóak jelentős beruházására.
Véleménye szerint a magyar állam az átgondolt ösztönző struktúrával, a vállalatok számára alacsony adókörnyezettel, valamint a kínai befektetőkkel szemben igen barátságos és nyitott politikával fogadja a külföldi működőtőkét. Hazánk stabil gazdasági és politikai környezete, valamint az „EU kapuja” státusza szintén hozzájárult ahhoz, hogy vonzóvá váljon a kínai befektetők számára. Ennek tükrében kell látni az akkugyártás hazai felvirágzását is.
A kínai akkumulátorgyártó vállalatok azért választották Magyarországot, mert számukra a világméretűvé válás stratégiája valójában nagyon szükséges ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsák üzleti tevékenységüket, s ezért szükséges, hogy felkészüljenek a jövőbeli akadályokra.
Fotó: Unsplash
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
Donald Trump „elfordulhat” az Ukrajnában zajló háborútól.
