Kína évtizedek óta tudatosan építi autógyártását, most pedig fontos partnerként tekint hazánkra is – hangzott el az MCC eseményén.
A Kína és a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok erősödése egyre nagyobb jelentőségű témává vált. Magyarország kedvező üzleti környezetének és a Kínával fenntartott erős kétoldalú kapcsolatainak köszönhetően vonzó célországgá vált a kínai cégek számára, különösen az elektromos járműiparban.
De mik Magyarország és Kína ezen erős kétoldalú kapcsolatainak gazdasági következményei? Erről volt szó az MCC-ben, ahol Xin Songot, a Sinnvoll agytröszt alapítóját és gazdasági kérdések szakértőjét Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola vezetője kérdezte.
Song jelezte, hogy a kínai autóipar felemelkedése nem egyik napról a másikra történt.
A kínai kormány már a kétezres évek elején meghozta a stratégiai döntést, hogy pénzt fektetnek ebbe a szektorba, tehát az állam szerepe fontos volt az ipari stratégia fejlesztésében. Az elmúlt több mint húsz évben rengeteg tehetséget és tapasztalatot szereztek e téren, és sok tőkét is fektettek be, így jutott el Kína arra a pontra, ahol most tart.
Moldicz Csaba kiemelte, hogy a fő kérdés inkább az, miért éppen most kapta fel a nemzetközi sajtó Kína szerepét az autóiparban? A kínai BYD elektromosautó-gyártó cég 526 ezer teljesen elektromos járművet adott el a Tesla 484 ezer járművével szemben 2023 utolsó három hónapjában – hivatkozott Song a két vállalat által nemrég közzétett adatokra, s ezzel először előzte meg az Elon Musk által vezetett amerikai autógyártót. Kína összesen évente 50 millió autót gyárt a hazai és nemzetközi piacra, ezzel a világ legnagyobb autóexportőre. Ez pedig megijesztette a japán, német és dél-koreai ipart – jelezte a szakértő.
Mik az okai a kínai sikernek? Song szerint a munkaerő jóval olcsóbb Kínában; ugyanakkor Kína sikerének második, még fontosabb oka az ellátási lánc vertikális integrációja. A kínai BYD például nem vásárol akkumulátorokat az elektromos autókhoz, hanem saját akkumulátorgyártással rendelkezik. Eközben a Covid szerepe sem hanyagolható, hiszen
Nyugaton súlyos fennakadásokat okozott a globális járvány, a Teslánál csúszott az autók leszállítása.
Eközben Kínában dinamikus és többé-kevésbé zavartalan volt a növekedés. A kínai vállalatok ráadásul bizonyos előnyöket élveznek a Teslával szemben. Évekkel ezelőtt volt egy vita Kínában, hogy az elektromos vagy az önvezető jelleget kell-e erősíteni, és Kína az előbbi mellett döntött. A döntés oka az, hogy ez csökkenti a költségeket, és egy válság idején ez különösen fontos a fogyasztók számára.
Song beszélt Magyarország ipari park stratégiájáról, a keleti nyitás politikájáról és Magyarország növekvő jelentőségéről is Kína számára.
Kína kilenc magyar céggel írt alá stratégiai együttműködési megállapodást, ami jelzi, hogy ezek a vállalkozások hajlandóak jelentős beruházására.
Véleménye szerint a magyar állam az átgondolt ösztönző struktúrával, a vállalatok számára alacsony adókörnyezettel, valamint a kínai befektetőkkel szemben igen barátságos és nyitott politikával fogadja a külföldi működőtőkét. Hazánk stabil gazdasági és politikai környezete, valamint az „EU kapuja” státusza szintén hozzájárult ahhoz, hogy vonzóvá váljon a kínai befektetők számára. Ennek tükrében kell látni az akkugyártás hazai felvirágzását is.
A kínai akkumulátorgyártó vállalatok azért választották Magyarországot, mert számukra a világméretűvé válás stratégiája valójában nagyon szükséges ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsák üzleti tevékenységüket, s ezért szükséges, hogy felkészüljenek a jövőbeli akadályokra.
Fotó: Unsplash
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
Megkezdődött az őszi hitelminősítések korszaka, elsőként a legfontosabb, a Standard & Poor's tette közzé véleményezését Magyarország adósságáról.
Komoly problémákkal kell megküzdenie a keleti szomszédunknak.
Vámok, energiaválságok, és háborúk – az ember csak kapkodja a fejét, mert mindennap újabb és újabb váratlan esemény történik. Michael Every szerint mindenki készüljön fel: nem tér vissza a „normalitás”.
Keleti szomszédunknál úgy elszálltak a gazdasági mutatók a negatívba, hogy már a nyári megszorítások is olyan erővel bírnak, mint egy pohár víz az erdőtűzben. Románia súlyos helyzetben van, ami a régiót is megrengetheti, de Magyarország jól is kijöhet a válságból.
A kormány továbbra sem kíván belenyúlni a bértárgyalások menetébe – erősítette meg Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A változások robbanásszerű gyorsasággal történnek, és a legtöbb visszafordíthatatlan.
Lehet-e jelentős író az, akit nagyon nehéz – vagy épp lehetetlen – befogadni?
