Eutanáziával ért véget a volt holland miniszterelnök és felesége élete

93 éves korában meghalt Dries van Agt volt holland miniszterelnök és vele egykorú felesége, mindketten eutanázián estek át – jelentette be a Van Agt által alapított The Rights Forum non-profit emberi jogi szervezet. A közlemény szerint az ex-miniszterelnök kézen fogva hunyt el az őt több mint hetven éve támogató Eugenie van Agt-Krekelberggel, három gyermeket, több unokát és dédunokát hátrahagyva.

A házaspár a hírek szerint régóta egészségügyi problémákkal küzdött, Van Agt például 2019-ben agyvérzésen esett át egy palesztin megemlékezésen tartott beszéde közben, és soha nem sikerült teljesen felgyógyulnia. Mások mellett ezért választhatták a Hollandiában már több mint két évtizede engedélyezett „kegyes halált”.

Kiterjesztve a gyerekekre is

Mint ismeretes, Hollandia 2002-ben a világon elsőként legalizálta az eutanáziát szigorú feltételek mellett. E szerint eutanáziát csak tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen, ismétlődően, külső befolyástól mentesen és írásban lehet kérelmezni abban az esetben, ha a kérvényező olyan súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenved, amelynek fizikai vagy pszichológiai tünetei orvosilag nem enyhíthetők. Az eutanáziát két orvosnak kell elvégeznie, közülük egyik sem lehet a beteg családtagja.

(az egy év alattiak eutanáziájára már voltak korábban is irányelvek, a 12 év felettiekre az általános szabályozás vonatkozott). Tavaly a holland kormány Ernst Kuipers egészségügyi miniszter, a 66-os Demokraták (D66) baloldali liberális párt politikusa előző évi javaslatát alapul véve engedélyezte az eutanázia végrehajtását az említett korosztályban is, azon gyermekek esetében, akiknek a szenvedései elviselhetetlenek, nincs remény az állapotuk javulására, illetve olyan esetekben, amikor a palliatív ellátás sem enyhíthet a fájdalmaikon. 

Hollandia ezzel csatlakozott Belgiumhoz, amely szintén 2002-ben legalizálta az eutanáziát, és már 2014 óta elvi lehetőséget nyújt arra, hogy bármely korú gyermek orvosi segédlettel meghalhasson. Igaz, akad némi különbség a két szabályozás között, Belgium ugyanis voltaképpen csak eltörölte az önkéntes eutanáziához való jog alsó korhatárát. 

A csak felnőtteken alkalmazható eutanáziára ugyanakkor más európai országokban is lehetőség van, így többek között 2008 óta Luxemburgban, 2021 óta Spanyolországban, illetve Svájcban – ahol külföldiek is igényelhetik –, Németországban, Ausztriában és Finnországban is engedélyezi az egészségügy bizonyos speciális körülmények között. 

Egyre növekvő számok, egyre több pár

A holland Regionális Eutanázia Felülvizsgáló Bizottság (RTE) jelentése szerint a 2022-ben bejelentett, ily módon való elhalálozások aránya az összes hollandiai haláleset 5,1 százalékát tette ki; ez valamivel több, mint a 2021-es 4,5 százalékos adat. A legtöbb esetben daganatos betegek kérvényezték az eljárást, az előző évekhez képest többen, 288-an pedig demencia miatt kértek rá engedélyt. Ez utóbbi különösen érzékeny téma, mivel egy ponton túl a kérvényező már nem tekinthető beszámíthatónak, ezért „előzőleg”, orvosok bevonásával kell tisztázni a jogosultságot. 

A jelentésből kiderül az is, hogy 2022-ben 379 összetett betegségekkel küzdő idős ember kért eutanáziát;

A közel négyszáz idős kérvényező közül 58-an olyan párok tagjai voltak, akik – csakúgy, mint Van Agt és neje – együtt szándékoztak meghalni. Ilyenkor a protokoll szerint mindkét félnek más tanácsadóhoz és orvoshoz kell fordulnia, és mindkettőjüknek teljes mértékben meg kell felelniük a szükséges feltételeknek.

 A párok esetében eddig ez volt a rekord, ami természetesen kérdéseket is felvet az eutanázia ellenzői részéről. Kevin Yuill-tól, a Humanists Against Assisted Suicide and Euthanasia (Humanisták a Támogatott Öngyilkosság és Eutanázia Ellen) egyesület vezetője a The Times című brit lapnak így nyilatkozott: 

„Nagyon valószínűtlen, hogy két ember egészségi állapota ennyire egybeessen.”

2022-ben Hollandiában 115 esetben végeztek eutanáziát súlyos pszichiátriai betegségben szenvedők esetében, megközelítőleg ugyanannyi alkalommal, mint 2021-ben.

A szomszédos Belgiumból szintén van adat: 2003-ban 235 alkalommal került sor az országban eutanáziára, 2022-ben pedig 2966-szor, ez az összes halálozás 2,5 százaléka. A legnagyobb csoportot a 80 és 89 év közötti emberek alkották, kiskorún elvégzett beavatkozásról nincs hír. A közel háromezer esetből nagyjából ötszáznál belátható időn belül nem volt várható a haláluk, 41-ük kérése kognitív zavaron alapult, 24-en pszichiátriai rendellenességre hivatkoztak, 

Ez utóbbi jól érzékelteti az eutanáziával szemben legtöbbször felhozott érv, az úgynevezett „csúszós lejtő” jelenség előretörését. Ennek lényege, hogy ha megtesszük az első lépést, azaz a jog lehetővé teszi, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő beteg életét – saját kérésére – az orvos megrövidítse, mi a garancia arra, hogy nem szakad át a gát, és nem végeznek-e legközelebb olyan embereken is eutanáziát, akik cselekvőképtelenek, de saját akaratukból ezt nem kérnék, esetleg mások úgy ítélik meg, hogy a kezelésük, ellátásuk teher a családtagok vagy a társadalom számára. 
 

Nyitókép: Dries van Agt volt holland kereszténydemokrata miniszterelnök (balra) hallgatja Gretta Duisenberget, az Európai Központi Bank elnökének, Wim Duisenbergnek a feleségét egy sajtótájékoztatón Hágában, 2002. szeptember 23-án. (OLAF KRAAK/ANP/AFP)