A választások összedönthetik Európa centrista kártyavárát

„1979 óta, az első közvetlen európai parlamenti választások éve óta a szorosabb uniós integráció hívei több hatáskört követelnek az Európai Parlament számára, hogy javítsák a blokk hatékonyságát és demokratikus elszámoltathatóságát. Az egymást követő reformok, amelyek a 2009-es Lisszaboni Szerződésben csúcsosodtak ki, nagyobb szerepet biztosítottak a parlamentnek az uniós politikaalkotásban. A parlament nem rendelkezik olyan átfogó hatáskörrel, mint a világ demokráciáiban működő nemzeti törvényhozások, de jelentős befolyással rendelkezik gyakorlatilag az EU valamennyi tevékenysége felett.

Most, hogy négy hónap van hátra a 10. parlamenti választásokig, úgy tűnik, hogy a parlament először válhat az EU törekvéseinek akadályává, nem pedig azok előmozdításának eszközévé. Egy olyan időszakban, amikor Európa az orosz ellenségeskedéssel, a Kínával fennálló feszültségekkel és Donald Trump Fehér Házba való visszatérésének lehetőségével küzd, az uniós választások olyan eredményt hozhatnak, amely káros hatással lesz Európa kohéziójára, befolyására és a világban elfoglalt helyére.

A 27 országot tömörítő blokkban a kemény jobboldali pártok várhatóan elegendő mandátumot szereznek ahhoz, hogy az EU 1957-es Római Szerződésének alapítása óta nem látott módon megváltoztassák a parlamenti erőviszonyokat. Évtizedek óta a jobbközép, liberális és balközép pártcsoportok uralják a testületet, ami lehetővé tette, hogy az integrációs politikát terjesszen, amely gyakran messzebbre ment, mint azt a nemzeti kormányok szerették volna.

A júniusi választások után ez a centrista többség valószínűleg csökkenni fog. Egyes előrejelzések szerint a kemény jobboldal kilenc országban az első, további kilencben pedig a második vagy harmadik helyre kerül. A kemény jobboldal ezután olyan helyzetben lesz, hogy akadályozhatja vagy megváltoztathatja a politikákat az Európa jövője és az EU küldetéstudata szempontjából központi jelentőségű területeken.”

***

Nyitókép: LUDOVIC MARIN / AFP