Az Egyesült Államok az Iránnal való konfrontáció határán áll.
Mindig lehet fokozni a feszültséget a Közel-Keleten: miután egy titokzatos dróntámadás három amerikai katonát megölt és több tucatnyit megsebesített Jordániában, újra terítéken van az Egyesült Államok és Irán régóta rettegett konfrontációja.
Vasárnap érkezett a hír, hogy egy jordániai USA-támaszpontot dróntámadás ért,
amiben három amerikai katona vesztette életét,
és legalább 34-en meg is sérültek. Ez volt az első alkalom a gázai háború októberi kitörése óta, hogy amerikai katonák életüket vesztették a Közel-Keleten. A Tower 22 nevű támaszpont Jordánia északkeleti sarkában, közvetlenül a szíriai és iraki határ mellett helyezkedik el, és a hírek szerint mintegy 350 amerikai katona szolgál a bázison.
A dróntámadás elkövetőinek pontos kiléte egyelőre nem ismeretes, de az amerikai megszólalók Irán által támogatott fegyveres csoportokra gyanakodnak.
„Reagálnunk kell” – ez volt Joe Biden amerikai elnök első reakciója a történtekre. Az Egyesült Államok vezetője Dél-Karolinában tartózkodott vasárnap, ahol arról beszélt: a támadás elkövetőit felelősségre kell vonni, és ugyan a vizsgálat még tart,
„de tudjuk, hogy Szíriában és Irakban tevékenykedő, Irán által támogatott radikális fegyveres csoportok” követték el a dróntámadást
– fogalmazott Biden.
Irán viszont első megszólalásában azt közölte: „megalapozatlanok” az iráni érintettségről szóló közlések. Nasser Kanaani iráni külügyi szóvivő azt mondta, hogy a „regionális ellenálló csoportok” nem kapnak parancsokat Irántól, és „úgy véljük, a régiónak nincs szüksége még több feszültségre vagy egy új háborúra”.
Egy ilyen fegyveres csoport, az Iraki Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervezet már vasárnap, az amerikai bejelentéseket megelőzően azt közölte, hogy támadások sorát hajtotta végre Jordánia és Szíria határán, beleértve az Al-Rukban tábort is, ami az amerikai Tower 22 mellett helyezkedik el.
A vasárnapi, halálos dróntámadás mindenesetre egy újabb fejezet az ismét egyre fokozódó közel-keleti fegyveres erőszakban, mely során különböző, jellemzően Irán által támogatott fegyveres csoportok követnek el jellemzően amerikai vagy nyugati érdekeltségek ellen.
Október óta mostanáig 165 ilyen támadás történt,
amiben 120 amerikai katona sérült meg eddig.
Joe Biden kormányzatát eközben otthon a republikánusok támadják, hogy nem lép fel elég határozottan az amerikaiakat ért támadásokkal szemben. Lindsey Graham republikánus szenátor szerint a Biden-kormány Iránnal szembeni elrettentő politikája „súlyosan kudarcos”. Graham egyenesen azt követeli a demokrata kormányzattól, hogy jelentős iráni célpontok ellen indítson támadást, egyrészt válaszul az amerikai katonák halálára, másrészt pedig Irán jövőbeli agressziója elleni előzetes csapásként.
Más republikánusok pedig az iráni vezetés elleni támadásokat sürgetnek.
Biden kormányzata és különösen Antony Blinken külügyminiszter most két szék között próbál nem leesni: a Közel-Keleten mostanában láthatóan óvatosan fellépni próbáló – lásd Bidenék reakcióit a Hamász brutális terrortámadására Izrael ellen – demokrata vezetésnek most egyszerre kell erőt mutatnia a halálos dróntámadás megbosszulásával, másrészt viszont elkerülné azt, hogy közvetlen háborúba sodródjon Iránnal, ami négy évtizede rémálom-szcenárió az amerikaiak és az egész világ számára.
A legfrissebb hírek is Bidenék ebbéli dilemmáiról szólnak. A különböző közel-keleti fegyveres csoportok elmúlt hónapokbeli akcióira az Egyesült Államok és szövetségesei már eddig is reagáltak, az ellenséget érő ellencsapásokkal, de ez nem érintette Irán felségterületét.
Antony Blinken szerint a Közel-Kelet most ugyanolyan veszélyes, mint 1973 óta bármikor, az amerikai válaszcsapás pedig érkezni fog. Blinken arról beszélt, az amerikai válasz sokrétű lesz, fokozatokban érkezik és tartósan fenn fog maradni. A CNN által megszólaltatott szakértők szerint az Irakban és Szíriában meghúzódó fegyveres csoportok elleni összehangolt rakétatámadásoktól egy jelentős kibertámadásig több eszközt is elővehetnek az amerikaiak.
Az bizonyos, hogy
Irán rengeteg pénzt és más erőforrást fordított térségbeli hálózatának kiépítésére az elmúlt hosszú években.
Hogy a térségbeli szövetségesei, proxyjai ellen indított átfogó és megsemmisítő amerikai támadásra hogyan reagál Irán, a következő hetekben fogjuk meglátni.
Nyitóképen: iráni tüntető amerikai zászlót éget Teheránban egy januári tüntetésen (Morteza Nikoubazl / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
2025-ben Nyugat-Európában a karácsonyi ünnepek már nem a meghittségről szólnak, hanem a félelemről és a betonakadályokról.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
„Ne nézzük már hülyének Istent, hogy kvantummezőkben bújócskázik velünk.” Nizalowski Attila jegyzete.
Európa országai sokkal közelebb állnak egymáshoz történelmileg, mint sokan gondolják – mondta el Szalai Zoltán MCC-főigazgató kérdésére Miriam Cates brit műsorvezető.
