Mostanra a piac megnyugvásával és a fogyasztás csökkenésével is kétszer annyiba kerül a lakossági áram, mint a háború kitörése az atomerőművek leállítása előtt.
Az atomerőművek leállítása magasabb lakossági energiaárakat, valamint jelentős ipari-gazdasági károkat is okozott Németországban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Az ország egykor áramot exportált, ma már behozatalra szorul. Az import aránya pedig azért tűnik alacsonynak, mert az energiaigényes ágazatok termelékenysége 20 százalékkal visszaesett.
Tizenhét atomerőműje volt Németországnak, tavaly áprilisban kapcsolta le az utolsó, még működő egységeit, pedig időközben a nukleáris energia felhasználását a társadalom már támogatta volna. A szakértő szerint komoly felháborodást vált ki maga az import módja is, ugyanis amikor erős szél vagy napsütés van, egész Európában megugrik a megújuló áramtermelés. Miközben a média egy része lelkendezik, hogy új rekordot ért el például a szélenergia-termelés, az áram ára a kontinens áramtőzsdéin bezuhan, azaz
a német megújuló energiatermelőknek fizetniük kell azért, hogy más átvegye a megtermelt áramot, számára – állami támogatások nélkül – veszteséges áron.
Viszont amikor az időjárásfüggő megújulók nem vagy minimálisan termelnek, fel kell futtatni a hazai fosszilis energiatermelést, másrészt külföldről kell megvásárolni a hiányzó áramot. Ehhez hozzájön, hogy azokban az időszakokban, amikor Németország importra szorul, máshol is gyenge a megújuló áramtermelés, az elektromosenergia-árak megemelkednek, és Németország csak drágán tud vásárolni, jellemzően éppen atomenergiát vagy éppen lengyel szénenergiát.
Mindez azzal járt, hogy a német áramtermelésben negyven százalék a fosszilis energiaforrások aránya (Franciaországban hét, Ausztriában 18 százalék), és az összes felhasznált német áram 57 százaléka fosszilis eredetű, azaz, Németországé lett Európa egyik legpiszkosabb energiamixe.
2022-ben, az energiapiaci válság alatt az elektromos áram ára megháromszorozódott,
mostanra pedig a piac megnyugvásával és a fogyasztás csökkenésével is kétszer annyiba kerül, mint a háború kitörése az atomerőművek leállítása előtt. A német állam költséges rezsivédelme visszafogta a ténylegesen fizetett áramköltségeket, de így is az átlagos német család 1100 eurót fizet évente az áramért, a 2021-es 900 euróhoz és az atomerőművek fénykorában fizetett 500-600 euróhoz képest.
Nyitóképünk illusztráció: MTI/EPA/Pawel Supernak
Vagy csak előre magyarázta a berlini kormány bizonyítványát, amikor Szíriában azt mondta, "alig lehetséges, hogy az emberek itt igazi méltósággal éljenek.”
Döbbenetes számokat közöltek.
A 45. páncélosdandár tankokkal, tüzérséggel, drónokkal és légvédelmi eszközökkel is rendelkezik, és koránt sincs egyedül.
Visszavonták mentelmi jogát annak érdekében, hogy a hatóságok végrehajthassák a bíróság által elrendelt házkutatást Raimond Scheirich otthonában.
Szintet lépett a politikai terrorizmus.
A kérdés már nem az, hogy jönnek-e – hanem, hogy fel vagyunk-e készülve rá, kiket és hogyan engedünk be.
A magyar kormány ismét jól számolt, így a szomszédos országok lakosságához képest a magyar családok olcsóbban tankolhattak.
Simán át lehetne sétálni a hotelből a Fehér Házba, mégsem valószínű, hogy így tesznek majd. Mutatjuk, miért!
