Az atomerőművek leállítása magasabb lakossági energiaárakat, valamint jelentős ipari-gazdasági károkat is okozott Németországban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Az ország egykor áramot exportált, ma már behozatalra szorul. Az import aránya pedig azért tűnik alacsonynak, mert az energiaigényes ágazatok termelékenysége 20 százalékkal visszaesett.
Tizenhét atomerőműje volt Németországnak, tavaly áprilisban kapcsolta le az utolsó, még működő egységeit, pedig időközben a nukleáris energia felhasználását a társadalom már támogatta volna. A szakértő szerint komoly felháborodást vált ki maga az import módja is, ugyanis amikor erős szél vagy napsütés van, egész Európában megugrik a megújuló áramtermelés. Miközben a média egy része lelkendezik, hogy új rekordot ért el például a szélenergia-termelés, az áram ára a kontinens áramtőzsdéin bezuhan, azaz
a német megújuló energiatermelőknek fizetniük kell azért, hogy más átvegye a megtermelt áramot, számára – állami támogatások nélkül – veszteséges áron.
Viszont amikor az időjárásfüggő megújulók nem vagy minimálisan termelnek, fel kell futtatni a hazai fosszilis energiatermelést, másrészt külföldről kell megvásárolni a hiányzó áramot. Ehhez hozzájön, hogy azokban az időszakokban, amikor Németország importra szorul, máshol is gyenge a megújuló áramtermelés, az elektromosenergia-árak megemelkednek, és Németország csak drágán tud vásárolni, jellemzően éppen atomenergiát vagy éppen lengyel szénenergiát.
Mindez azzal járt, hogy a német áramtermelésben negyven százalék a fosszilis energiaforrások aránya (Franciaországban hét, Ausztriában 18 százalék), és az összes felhasznált német áram 57 százaléka fosszilis eredetű, azaz, Németországé lett Európa egyik legpiszkosabb energiamixe.