Felületesen szemlélve ugyan gazdagnak és ezáltal erősnek tűnhet a kontinens, a felszín alatt azonban mély identitásválság van.
„Európa válságban van. Felületesen szemlélve ugyan gazdagnak és ezáltal erősnek tűnhet a kontinens, a felszín alatt azonban mély identitásválság van kibontakozóban, amely szemlélteti Európa voltaképpeni gyengeségét.
Vitathatatlan, hogy napjainkban az értékek hanyatlásának vagyunk tanúi. Ennek hátterében egy kulturális elgyökértelenedés és minden korábbinak az elvetése áll. Tünetei pedig az egyre erősödő relativizmus, az elharapódzó individualizmus, tetszőlegesség, woke-izmus és genderizmus – összességében egy túltengő liberalizmus, amely szabadosságba csap át.
Az ideológiai trendek, köztük a nyugati keresztény kultúrának mint irányadó kultúrának az elutasítása, valamint a tényszerű történések, mint az idegen kultúrkörökből származó emberek tömeges bevándorlása hozzájárulnak az önkép elhalványulásához. Ebben a vélt befogadó, teljes mértékben toleráns társadalomban elmosódnak a csoportok határai, a »Ti és Mi« fogalma egyre komplexebbé és érthetetlenebbé válik, és az ember a régiek helyett új ellenségképeket keres, amelyek összekovácsolják a közösséget. Ezek többnyire absztrakt fogalmak, mint a rendszerszintű elnyomás vagy a globális felmelegedés, az ellenük folytatott küzdelem pedig rendszerint olyan eltúlzott, olykor kultuszjellegűvé váló rögeszmékké fajul, mint az identitáspolitika vagy a »klímaőrület«.”
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
„Profi” lett a jobboldal, sajnálkozott a Politico. Boris Kálnoky írása.
Alapjaiban írhatják át a NATO jövőjét.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
Az egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő orosz vagyonról van szó.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Az 1825 után induló reformmozgalomnak kettős célja volt: felzárkóztatni az országot Európa nyugati részéhez, illetve megvédeni a nemzeti érdekeket a birodalmon belül nyelvi-kulturális téren és gazdasági önállóságban.
A nő él, de élete romokban, az elkövető pedig enyhe ítéletet kapott – újabb vitás döntés a német igazságszolgáltatásban.
