a hőhullámok emberi áldozatai nemcsak az éghajlati tényezőkön múlnak, hanem azon is, hogy az emberek mennyire sérülékenyek, és mennyire jól reagálnak.
Eszék, a Horvátország és Szerbia határának közelében fekvő 100 ezer lakosú város nem tűnik ki olyan városnak, amelynek szenvednie kellene a pokoli hőségtől. A mezőgazdasági Szlavónia régió, amelyben fekszik, melegebb, mint a főváros, Zágráb, de nem olyan forró, mint a tengerparti Dalmácia, ahol Dubrovnik és Split turisztikai mágnesként működik. A helyiek szerint az egészségügyi ellátás minősége átlagos.
Az orvosok több elméletet is felállítottak a halálos áldozatok számának magyarázatára. Először is, az Eszéket körülvevő víztömegek lassan mozognak vagy mozdulatlanok, ami párássá teszi a levegőt.
A sok víz a levegőben azt jelenti, hogy kevesebb verejtékgyöngy párolog le a bőrről, és vonja el a hőt a testből.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a világ egyes részein a hő és a páratartalom figyelembevételével számított hőmérséklet megközelíti az emberi szervezet által elviselhető határértéket.