Bizarr bojkottokat hirdetnek Izrael ellen a vérszemet kapott progresszív aktivisták

Amióta október 7-én a Hamász megtámadta Izraelt, a nyugati nagyvárosokban szinte minden hétvégén palesztinpárti tüntetéseket tartottak. A felvonulások során szokatlan célpontokat találtak az Izrael-ellenes tüntetők. 

A legbizarrabb módszerekkel támadták meg ezeket a cégeket: egy palesztinpárti aktivista több angliai McDonald's étteremben festett egereket engedett el, mert azt állította, hogy a gyorsétteremlánc ételcsomagokat ajánlott fel az izraeli hadseregnek. Amerikában több Starbucks kávézót vandálok rongáltak meg, mert azzal vádolták a céget, hogy „cionista”. A Zara spanyol tulajdonú divatcég szenvedte el a legtöbb támadást, miután egy reklámkampányát sértőnek és palesztin-ellenesnek nyilvánították. 

A bojkottokban egy közös van: az összes említett cég elhatárolódott attól, hogy bármelyik oldalt támogassa a konfliktusban, és egyikük sem állt ki Izrael mellett. Sőt, a cégek mindent megtettek, hogy pártatlannak mutatkozzanak. 

Akkor mégis miről szól ez az egész? Arról, hogy 

 sőt ha lehetséges, vonuljanak ki az országból. 

A bojkottok háttere

Az elmúlt néhány évben a nyugati nagyvállalatok igyekeztek megfelelni az állandóan változó progresszív igényeknek. A Pride hónapban szivárványszínű termékeket adtak ki, modelljeiket lecserélték „sokszínű” modellekre, és úgy próbáltak tenni, mintha nem a profitért, hanem a világ megjobbításáért küzdenének. 

és a legkisebb vélt vagy valós érzéketlenségre, sértésre már azonnal bojkottal fenyegettek. 

Mindezzel párhuzamosan Izrael már hosszú évek óta küzd az Izrael-ellenes bojkott-mozgalommal, amely egyre több progresszív aktivistát nyer meg magának.

A mozgalmat BDS-nek nevezik, amely a Boycott, Divestment, Sanctions (Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók) rövidítése, s amelyet 2005-ben alapítottak. A bojkottok több mint hetven éves múltra tekintenek vissza: az Arab Liga már Izrael létrejötte előtt a palesztin áruk teljes bojkottjára szólított fel, ugyanis ekkor a „palesztin áruk” zsidó áruk voltak – írja a JNS.

Az arab országok a 1967-es hatnapos háború után bojkottot hirdettek a Coca-Cola ellen, amelyet arra hivatkozva kezdeményeztek, hogy az üdítőitalos cég termékei Izraelben is elérhetőek voltak. Azt szerették volna elérni, hogy a cég vonuljon ki Izraelből. 

Hosszú évtizedeken át a nyugati cégek óvatosak voltak az Izraelben való terjeszkedéssel kapcsolatosan, a zsidó állam számára egy-egy nagy cég érkezése felért egy erkölcsi győzelemmel. A 2000-es években a palesztinpárti mozgalom teljes erővel újrakezdte az Izrael-ellenes kampányokat. 

Mint a JNS írja: „Bármilyen progresszív ügyet magukévá tesznek, legyen szó Izrael hibáztatásáról George Floyd haláláért vagy a klímaváltozásról. A BDS azt állítja, hogy a progresszív ügyekkel való »szolidaritás« a palesztin ügy támogatását jelenti.” 

A mozgalom alapvetően a zsidó állam delegitimizációját igyekszik elérni, és gazdaságilag nehéz helyzetbe hozni. Bár Izrael nyugati szövetségesei, például a britek és az amerikaiak több, a BDS-t megtiltó törvényt fogadtak el, a mozgalom sikeresen terjed az egyetemeken és a közösségi oldalakon is. 

 A szervezetnek az a gyakorlata, hogy bojkottot hirdet egy adott cég ellen, hogy ezzel elérje, hogy kivonuljon Izraelből, vagy azért támad meg egy céget, mert azt „Izrael-pártinak” véli. Gyakran előadóművészeket és sportcsapatokat is nyomás alá helyeznek, hogy ne lépjenek fel az országban, vagy ne vegyenek részt egy ott megrendezett sporteseményen. Az egyik leghíresebb vállalat, amely az utóbbi években bojkottot jelentett be Izrael ellen, az a Ben and Jerry's fagylaltcég volt. A baloldali aktivizmusáról ismert cég azt állította: 

De vannak esetek, amelyeket a BDS sikerként könyvel el, de maga a cég tagadja, hogy a bojkott hatására cselekedtek volna. Ilyen a PUMA esete is, amely 2023 végén bejelentette, hogy a következő évben nem hosszabbítja meg az izraeli nemzeti futballcsapat szponzori szerződését. A német cég azt nyilatkozta, hogy a döntésének semmi köze a BDS mozgalom kampányához. 

Célkeresztben: bárki?

S így kanyarodunk vissza az október 7-ét követő hónapokhoz, melyek során a bojkott mozgalom számtalan új támogatót nyert. Az internetes aktivisták 
korában a különböző cégek oldalait könnyű elárasztani palesztinpárti üzenetekkel és követelésekkel. A tüntetőknek három nagy ismert márka 
került a célkeresztjébe: a Zara, a McDonald's és a Starbucks.

Október 7-ét követően a palesztin párti közösségi oldalakon elterjedt, hogy a Zara egyik új reklámkampánya „tiszteletlen a gázai áldozatokkal szemben”. A kifogásolt képeken a modellek fehér lepelbe tekert bábukat tartanak a kezükben egy műteremben. Az aktivisták azt állították, hogy a bábuk a gázai halottakat gúnyolják. A Zara a hatalmas hisztéria miatt eltávolította a kampányt, de elmondták: a képeket júliusban tervezték és szeptemberben fotózták, még a konfliktus októberi kitörése előtt, 

Ennek ellenére se fejeződött be az aktivisták kampánya a cég ellen. 

Egy a sok felháborodott palesztin aktivista közül:

Karácsony előtt a cég brüsszeli üzletét művérrel öntötték le. 

az aktivisták továbbra is ragaszkodnak ehhez az interpretációhoz.

A másik célba vett cég a Starbucks, ami talán a legkevésbé érthető bojkott, különös tekintettel arra, hogy egyetlen kávézója sincs Izraelben. 

Október 9-én, két nappal a Hamász mészárlása után a Starbucks Workers United szakszervezet „Szolidaritás Palesztinával!” feliratot tett közzé az X-en. A Starbucks beperelte a szakszervezetet, hogy ne használja a nevét és logóját, mondván, hogy a vállalatnak nincs hivatalos álláspontja a háborúval kapcsolatban, és a szakszervezet posztja összezavarhatja a vásárlókat. Ez elég volt ahhoz, hogy a muszlim országokban bojkottot hirdessenek a cég ellen. 

Decemberben a Starbucks vezérigazgatója aggodalmát fejezte ki a kávézók elleni vandalizmus és tüntetések miatt, 

 Ez azonban nem állította meg a bojkottot. 

A McDonald's szintén hiába próbált „független álláspontot” hirdetni, és hiába magyarázta, hogy az izraeli franchise az ő engedélye nélkül adott csomagokat az izraeli katonáknak. „Szívünk a válság által érintett valamennyi közösséggel és családdal van. Elutasítunk mindenféle erőszakot, és határozottan kiállunk a gyűlöletbeszéd ellen, és mindig büszkén nyitjuk meg ajtónkat mindenki előtt.” 

A bojkottokhoz tehát nem kell az, hogy egy cég támogassa Izraelt. A vállalatok, akik az elmúlt években nagy hangsúlyt tettek a társadalmi szerepvállalás hangsúlyozására, a különböző progresszív ügyek támogatására, saját magukat hozták nehéz helyzetbe. 

így joggal várják most ugyanezt. A cégek hiába tesznek politikailag korrekt „mindenkit szeretünk és tisztelünk” nyilatkozatokat, ezekre a tüntetők a művérrel lefröcskölt kirakatokkal és a hisztérikus Tik-Tok videókkal reagálnak. 

Egy brüsszeli ZARA üzlet megrongált kirakata. Nyitókép: HATIM KAGHAT / AFP