Ahogy arról a Mandiner is beszámolt szélsőbaloldali támadás érte a Collegium Hungaricum épületét Berlinben. Az épület elleni támadást beismerő csoport nyilatkozatában azt írta, azért okoztak kárt a magyar állam tulajdonában, mert eljárás indult eszmetársaik ellen egy ártatlan budapesti férfi félholtra verése ügyében.
Mint ismert: 2023 februárjában a Kitörés-túra alkalmából hazánkba érkezett német, olasz és görög nemzetiségű antifák, több támadást is végrehajtottak Budapesten „szélsőjobboldalinak kinéző”, valójában békés járókelők ellen. A viperával felszerelkezett, símaszkos banda félholtra vert egy 40 év körüli férfit a XI. kerületben. A támadásról készült felvételt látva minimum arányos (és egyben törvényes) az a bánásmód, amit kifogásolnak az olasz vádlott elvbarátai.
Kik azok az antifák?
Az antifák szó az antifasiszta jelzőből rövidült és magában foglalja az antirasszizmust is.
Ők képviselik a az erőszakos politikai aktivistacsoportok szélsőbaloldali válfaját.
A mozgalom Németországból indult útjára, ahol a mai napig sokszor kegyetlenül lépnek fel az általuk neonácinak tartott csoportok és személyek ellen. A „mozgalom” az utóbbi években több másik országban is terjed, így az Egyesült Államokban, de már Magyarországon is felütötték a fejüket.
Az antifa alatt egyébként nem egy nagy szervezetet, hanem több, egymással lazább-szorosabb szövetségben álló, de esetenként egymással is konfliktusban álló csoportot értünk. Ugyanakkor egységes fogalma nincs, politikai oldaltól függetlenül mindenki mást ért alatta, sőt egyesek szerint nem is léteznek.
A mozgalomra sajátosan jellemző „harcmodor” miatt a szó mostanra
ez történt a Collegium Hungaricum épületénél is.
A cél érdekében gyakorlatilag minden eszköz megengedett számukra, így a törvényt élesen megsértő, erőszakos akciók is, önmagukra pedig az alkotmányos rend felett álló személyekként tekintenek.
Nyitókép forrása: ROBIN VAN LONKHUIJSEN / ANP MAG / ANP via AFP