Politico: Orbán túszként tartja fogva a többi uniós országot

Magyarország és annak „harcias” vezetője, Orbán Viktor régóta szálka az EU szemében, és ez a hét nagy jelentőségűnek ígérkezik e kapcsolat szempontjából – írja a Politico. Csütörtökön és pénteken ugyanis az EU vezetői számos olyan kérdésről – mások mellett Ukrajna uniós tagságáról, a blokk hosszú távú költségvetéséről és a migrációról – tárgyalnak, amely kérdésekben Magyarország „bezavarhat”. 

Mint ismeretes, a bizottság 2022 decemberében döntött úgy, hogy visszatartja a Magyarországnak járó 22 milliárd eurós kohéziós forrást addig, amíg az Orbán Viktor vezette magyar kormány egy sor, az emberi jogok védelméhez és a jogállamiság megteremtéséhez kapcsolódó reformot végre nem hajt. Idén májusban a Magyar Országgyűlés elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő törvényjavaslat, 

A jelenleg zárolt összeg körülbelül 21,7 milliárd euró; ez a teljes magyarországi kohéziós alap. Ennek körülbelül a fele, azaz 10 milliárd euró válhatna most elérhetővé, ha a bizottság elégedett lenne az igazságügyi reformokkal. Az így felszabadult pénz nagy része azonban nem lesz azonnal elérhető, hangsúlyozta egy másik uniós tisztviselő, mivel a forrásokat fokozatosan osztják szét, és hazánknak először részletes terveket kell benyújtania a mindebből finanszírozni kívánt projektekről – eddig 500 millió euró nagyságrendű költségigénylést érkezett be, a fennmaradó összeg „a következő évek során válik majd visszatéríthetővé”.

A befagyasztott pénz fennmaradó részét (körülbelül 11,7 milliárd euró) azonban továbbra is visszatartják. Ebből 6,3 milliárd eurót azért zároltak, mert a magyar közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatban kérdések merültek fel az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében, amely jogi eszköz lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy gátolja a finanszírozást. 

Ezzel párhuzamosan Magyarország 10,4 milliárd euró támogatásra és olcsó kölcsönre vár az EU járvány utáni helyreállítási alapjából. Ehhez 27 feltételt, uniós nyelven „szupermérföldkövet” kell teljesíteni; 

A bizottság e heti döntésének, azaz, hogy feloldja-e a Magyarországnak szánt, akár 10 milliárd eurós kohéziós források zárolását, ugyanakkor semmi köze nincs az Európai Tanács közelgő brüsszeli üléséhez – fogalmaztak uniós tisztségviselők. Azt is mondták, hogy ami a feltételességi mechanizmus keretében befagyasztott forrásokat illeti, Magyarország hozott néhány korrupció- és csalásellenes intézkedést, de még nem szolgált az összes vitás kérdésre megoldással a bizottság felé, amelynek december 15-ig, az európai csúcstalálkozó második napjáig van ideje értékelni hazánk előrehaladását.

Ezen az EU vezetői történelmi jelentőségű döntést fognak hozni azon tárgyalások megkezdéséről, amelyek célja Ukrajna felvétele az unióba, illetve annak a megállapodásnak a megkötéséről is határoznak, ami 50 milliárd eurós mentőövet nyújtana Kijev gazdaságának helyreállítására. Egyes uniós országok képviselői szerint Orbán Viktor a csúcstalálkozó „kisisklatásával” fenyegetőzik, így remélve több pénzt Magyarország számára. És ha az Európai Bizottság enged, „az rövid távon megkönnyítheti a helyzetet, hosszú távon viszont alááshatja az egész EU-t”, beleértve Ursula von der Leyen bizottsági elnök tekintélyét is, aki bár hivatalosan még nem jelentette be, de valószínűsíthetően a második ciklusra pályázik.

– mondta egy másik uniós tisztviselő. Hozzátéve, hogy „a végén Leyennek szüksége lesz Orbánra. De ha enged a jogállamiság kérdésében, azzal a vágyott második ciklust veszélyezteti.”

„Az Ukrajnával kapcsolatos álláspontunk, a többéves pénzügyi keret (hosszú távú uniós költségvetés) felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontunk ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy mi történik a pénzekkel.”
 

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP