Néhány napja maradt a német kormánynak, hogy megoldja a költségvetési válságot. Olyan döntésekre lesz kénytelen a német vezetés, amely még jobban meggyengítheti a már most is szétesés szélén álló koalíciót.
Akkora a német kormányválság, hogy Robert Habeck a német zöldek gazdasági minisztere, klímacsúcs helyett Berlinben maradt a héten, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel a jövő évi költségvetésről – számolt be a BBC News.
A válság november 15-én kezdődött, miután a német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Covid-19 járvány kezelésére elkülönített 60 milliárd euró (22774 milliárd forint) fel nem használt forrás átcsoportosítása az éghajlatváltozási és zöldátmeneti alapba sérti az alkotmányjogot.
Ezt is ajánljuk a témában
Foltozná, foltozgatná a berlini vezetés a költségvetésen tátongó, egyharmad magyar GDP-nyi lyukat, de a taláros testület nem engedi. Közben háromból két német cég már külföldre szökne.
Most a német kormánynak
néhány napja maradt arra, hogy megoldást találjon a létrejött költségvetési lyukra.
Szerdán ül össze utoljára a német kabinet. A kijavított költségvetésnek még karácsony előtt a parlament elé kell kerülnie – írja a brit lap.
A kormánykoalíció beleütközött a német adósságfék törvénybe, amely limitálja, hogy mennyi kölcsönt vehet fel a kormány. A költségvetési hiány nem lépheti át a gazdasági teljesítmény 0,35%-át. Az egyetlen kivétel, ha válsághelyzet lép fel. Miután az alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította a covid-alapból hátramaradt pénzeket átcsoportosítását a zöld átalakításra, 60 milliárd eurós hiány lépett fel.
Ezt is ajánljuk a témában
Németország válságban, szuverenitásvédelem, valamint Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc „küzdelme” – heti hírmagyarázat a Nézőpont Intézet vezetőjével, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
A BBC leírja:
egyelőre nem lehet tudni mi Olaf Scholz német kancellár terve a 2024-es költségvetésre.
Múlt héten egy parlamenti beszédében ugyan kijelentette, hogy van terve, de az nem derült ki, hogy mi ez a terv.
A legtöbb gazdasági szakember megegyezik abban, hogy valószínűleg adóemelésre, valamint a kiadások csökkentésére lehet szükség, hogy kitömjék a hiányt. Azonban, mint a BBC megjegyzi:
a három koalíciós párt szinte semmiben nem ért egyet.
Egyelőre a három párt közül senki nem szeretne engedni. A Szabad Demokrata Párt, amely a pénzügyminisztériumot vezeti, például erősen ellenzi az adóemelést. A Scholz vezette szociáldemokraták nem szeretnék csökkenteni a szociális célokra menő összeget. A zöldek pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy növeljék a megújuló energiára irányuló befektetéseket.
A BBC cikke szerint a kompromisszumot az sem segíti, hogy a kedvezőtlen közvéleménykutatási adatok miatt egyik párt sem akarja megszegni a szavazóknak tett ígéreteit.
Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A CDU védelempolitikai felelőse szerint „katasztrofális következményekkel” is lehet számolni.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Merz szerint maximálisan fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezéséért.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
