Az F-16-os repülőgépek kapcsán veszélyre figyelmezteti a NATO-t.
Veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F-16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
„Komolyan szóba jöttek az F-16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy
Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében.
És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell” – nyilatkozott Lavrov.
„Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom” – tette hozzá.
Korábban az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az atomfegyverek hordozására alkalmas F-16-os vadászgépek megjelenését Ukrajnában Oroszország a Nyugat nukleáris fenyegetésének fogja tekinteni. A hétfői tévéinterjúban Lavrov figyelmeztette az amerikaiakat és a briteket, akik szerinte abban bíznak, hogy a vízi határaik mögött mindent át tudnak vészelni, hogy „vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni”.
„Az Ukrajnának átadott halált okozó fegyverek minőségének erősödése nem marad észrevétlen”
– hangoztatta.
Egy ukrajnai fegyvernyugvás lehetőségével kapcsolatban megjegyezte: Nyugaton nyíltan arról beszélnek, hogy a konfliktus szüneteltetésére azért lenne szükség, hogy Ukrajna feltölthesse fegyver- és hadianyagkészleteit. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak korábban éppen ilyen okokból volt szüksége a korábban az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokra.
„Azért, hogy – mint azt Merkel, Hollande és Porosenko később elismerte – modern fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát Oroszország ellen. Vagyis most ugyanaz a taktika sejlik ki a beszélgetésekből, amelyeket nyugati kollégáink folytatnak, de nem velünk, hanem nyilvánosan, a témát egymással megvitatva” – mondta.
Lavrov szerint az, hogy az ukrajnai hadihelyzet Kijev számára előnytelen változása nyomán megváltozott a narratíva,
nem változtatta meg a nyugati politika lényegét, amely továbbra is ellenfélnek, fenyegetésnek tekinti Oroszországot.
A „kétségbeeséssel” megmagyarázta Joe Biden amerikai elnöknek azt a „tudatosan hamis” állítását, miszerint Oroszország NATO-országok megtámadására készülne.
Kifogásolta, hogy a Nyugat nem ítéli el Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott erőszakos módszereit, miközben Oroszországot elmarasztalta a 2004-es beszláni iskolai és a 2002-es moszkvai dubrovkai színházi túszszabadítás után.
Közölte, hogy G20-csoport szeptemberi csúcstalálkozón ismételten arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozza nyilvánosságra azoknak az embereknek a nevét, akiknek a holttestét tavaly áprilisban a Kijev melletti Bucsában bemutatták, azt állítva, hogy az orosz hadsereg áldozatai. Mint mondta, Guterres azt felelte, hogy ez nem az ő hatásköre.
(MTI)
Nyitókép: Alexander Zemlianichenko / POOL / AFP
Robban a kábítószeres botrány, miután Magyar Péter elismerte: egy drogos buliban vett részt. Mi lehet ennek a politikai következménye? Belebukik a Tisza elnöke? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Boldog lehet Zelenszkij, nem üres kézzel távozik Münchenből.
Kétezer négyzetméteren minden elpusztult.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a Tisza Párt elnökére.
Történelmi csúsztatások, elkerült válaszok, a magyar kisebbséget ért méltatlanságok elhallgatása és egy Tisza-szerű visszaszámlálás a sajtótájékoztatón.
Terítéken az Egyesült Államok által előterjesztett béketerv.
A Karasz-ügy kapcsán újra előtérbe került a hírhedt Azov ultranacionalista hálózata és az, ahogyan a rettegett csoport behálózza az egész ukrán politikát.
A balesetben két ember sérült meg.
Nem kímélték a magyar táblákat.
