A világ örökre megváltozik éveken belül, de hazánk marad a felső harmadban.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a jövő évtized második felében veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR)
minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát
a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.
A ház várakozása szerint ugyanakkor Kína nem tölt nagyon hosszú időt a legnagyobb gazdaságok világranglistájának első helyén. A WELT 2024 rangsor összeállítói közölték: számításaik arra vallanak, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen kínai demográfiai folyamatok miatt
az amerikai gazdaság valamikor a 2050-es években ismét átveszi az első helyet Kínától a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, majd a 2080-as években mindkettőjüket megelőzve India lép a rangsor első helyére.
India valószínűleg már tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává vált, maga mögé utasítva az addigi ötödik helyezett Nagy-Britanniát, 2027-ben várhatóan átveszi Németországtól a negyedik helyet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, 2032-ben pedig Japánt válthatja a harmadik helyen - áll a CEBR kedden bemutatott távlati előrejelzésében. Az elemzőműhely szerint ennek jó eséllyel globális geopolitikai kihatásai is lesznek, tekintettel arra, hogy a következő évtizedekben
kettő helyett már három szuperhatalom lesz jelen a világgazdaságban.
A CEBR prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 57. helyen lesz a 191 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig stabil marad:
a cég 2038-ra az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.
A CEBR számításai szerint a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2023-ra várható 205 milliárd dollárról 2038-ig 445 milliárd dollárra emelkedik.
(MTI)
Fotó:123rf.com
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Bedurvult a hangnem Peking és Washington között.
Vajon Hont András teljesen elvesztette ítélőképességét, vagy szóltak neki, hogy fogja vissza?
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a nemzeti ünnep közeledtével olyan kijelentéseket tett, amelyek célkeresztjébe a Budapestre érkező határon túli fiatalok kerültek.
