A megállapodást újbóli megfontolásra visszaküldte a bolgár parlamentnek.
A bolgár elnök, Rumen Radev megvétózta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) adományozásáról kötött megállapodást, amelyet a szófiai törvényhozás november 22-én hagyott jóvá. Az államfő sajtószolgálatának hétfői közlése szerint az elnök úgy véli, hogy a bolgár határőrségnek és a mentőknek szükségük van ezekre a járművekre.
„Az Ukrajnának szánt páncélozott szállító harcjárműveket a bolgár határ őrzésében és a lakosság katasztrófák és balesetek esetén történő megsegítésében lehetne felhasználni.
A bolgár állampolgárok életének és egészségének kell a legfőbb prioritásnak lennie”
– mutatott rá az elnök, aki a megállapodást újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
Korábban a 240 tagú parlament képviselői 152-57 arányban jóváhagyták a megállapodást. Az ukrán félnek olyan páncélozott szállító harcjárműveket kellett volna biztosítani, amelyeket a bolgár belügyminisztérium nem használ – összesen mintegy száz PSZH-t, valamint pótalkatrészeket. Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.
A járművek többsége használaton kívül volt rossz műszaki állapotuk miatt, raktárakban tárolták őket, és a kormány szerint – az ellenzék vádjaival ellentétben – az adomány nem gyengíti Bulgária védelmi képességeit. A bolgár parlament szeptemberben már jóváhagyott egy használaton kívüli SZ-300-as rakétavédelmi rendszerekből álló adományt.
A 2004 óta NATO-tag, jelentős hadiiparral rendelkező Bulgária nagy mennyiségben szállít szovjet típusú lőszereket Ukrajnának. Szófia – többnyire harmadik országok finanszírozásával – 2,5 milliárd euró értékű hadianyagot szállított eddig Kijevnek.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/LUSA/José Coelho
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
Egy meg nem nevezett forrásokra épülő Bloomberg-értesülésből lett visszatérő politikai narratíva a magyar baloldali sajtóban.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
