Bemutatták a Migrációkutató Intézet Sodrásban című könyvét az MCC-ben, melynek témája a migrációs válság jelenlegi állása. Tudósításunk!
A bemutatón Pénzváltó Nikolett Törökország-szakértő kiemelte Törökország kapcsán, hogy az ország különleges geostratégiai helyzetben van. Az ország egyfajta tranzitállam és szigetelőállam is. Ha migrációról van szó, akkor egyértelmű, hogy az EU azt szeretné, hogy a törökök tartsák fel a migránsokat. Törökország instabil régióban fekszik, hozzászokott a konfliktusokhoz, ugyanakkor új helyzetet teremtett a szíriai háború és az azt követő migrációs válság. Kezdetben mindenki Aszad megbukásával számolt, és ezért először nyitott kapuval fogadták a menekülteket, mert azt hitték, rövidesen hazajutnak. Így vált Törökország a világ legnagyobb, menekülteket befogadó ország, jelenleg 3,2 millió szír és több százezer más állampolgárságú menekült van az országban.
Az évek elteltével nőtt a feszültség Törökországban, a migránsok jelenléte nagy elégedetlenséget keltett, hiszen ingyenesen jutottak az oktatáshoz és más juttatásokhoz.
A gazdasági helyzet romlásával ez visszásnak tűnhetett. A feszültségek azóta is nőnek, a kérdés átpolitizálódott, kampánytéma is lett. Pénzváltó szerint eljöhet a pont, amikor a török vezetés úgy dönt: itt az ideje hazaküldeni a menekülteket, tehát a témát komolyan figyelni kell.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója a „kapuőr államokról” is beszélt. A fennálló európai jogi keretrendszerben – sőt, a globális keretrendszerben – a leghatékonyabb megoldás az irreguláris migrációs nyomás csökkentésére a kapuőr államokkal való megállapodás. Az EU döntéshozói felismerték, hogy externalizálni kell a válság megoldását.
A sivatagi átkeléstől kezdve a fizikai, szexuális és egyéb inzultusok traumának teszik ki az embereket.
A megállapodás nem csak azért fontos, mert az emberek nem érik el Európát, hanem hogy egyre közelebb visszük a megoldást a kibocsátó régióhoz. Nagy eredmény lenne, ha már a Szaharán való átkelést meg tudnánk előzni, az eljárásoknak ott kéne lefolyniuk. Ha az afgán menekülteket nem Európában akarnánk integrálni irtózatos összegekből, akkor ennek az összegnek a töredékéért lehetne segíteni rajtuk Afganisztánban, Pakisztánban vagy Iránban.
A 2016-os migrációs megállapodásról általában azt szokták csak elmondani, hogy „Törökország sok pénzt kapott, hogy visszatartsa a menekülteket”. Pénzváltó szerint mind a két oldalon van igény a megállapodás folytatására. A kérdés, hogy sikerül-e megállapodniuk. Törökországon nagy teher van: a pénzügyi támogatás folytatódni tud és fog is. Kezdetben kapott Törökország 3 plusz 3 milliárd eurót, majd még 3 milliárdot, de utóbbit már alig kommunikálták. Ez az összeg most készül kifutni, így új megállapodásra van szükség.
A pénzt nem Erdogan kapja, hogy belátása szerint költse el, hanem valóban a menekültekre költik, és az itthon is ismert szigorú keretek mellett lehet lehívni. A felhasználást ellenőrzik.
A legtöbb pénz a különböző humanitárius programokra megy el a törököknél, van például migráns-bankkártya is.
A pénzügyi résznek folytatódni kellene, de például az EU nem akar átvenni a törököktől migránsokat, noha ezt ők szeretnék, tehát itt konfliktusforrás lehet. Újabb átfogó megállapodás nem várható, de a pénz nyilván továbbra is érkezni fog – fejtegette a kutató.
A görög-török viszony is izgalmas téma, itt most enyhülés látható. Az eredeti megállapodás szerint Törökország visszafogadta volna azokat, akikről kiderült, hogy nem jogosultak az EU-ban tartózkodásra. A Covid alatt viszont ezt a megállapodást nem tartották fenn. Nagy kérdés, meg tud-e állapodni a két fél, mert a mostani helyzet, hogy ide-oda toloncolják az embereket a tengeren, tragédiákhoz is vezethet. Itt talán több remény látható a megállapodásra, hiszen mind a lét fél érdekelt a kiegyezésben.
Marsai, aki most tért vissza Kenyából, Afrika migrációs keretrendszerének és mozgásainak megváltozásáról beszélt. A nagy trendek maradtak, de az útvonalakban komoly átrendeződés látható.
Mély válságban van a Száhel, és ezt egy szakértő sem várta.
Marsai nem látja a fényt az alagút végén, most már Szudán is belesodródott a válságba. A szudáni válság ’19 óta gyűrűzik, és folyamatosan azt lehetett hallani Egyiptomból, hogy elég bölcsek a szudániak ahhoz, hogy ne legyen polgárháború. A jelenlegi egyik legnagyobb humanitárius válság zajlik itt, 10 millió belső, és 2 millió külső menekültet jelent, és még csak most látjuk ennek lecsapódását Észak-Afrikában, Európában még nem látjuk a közvetlen eredményét.
Ami pozitív változás, hogy
mostanra ért be az afrikai potenciális irreguláris migránsok fejében a tudat, hogy nem jó ötlet a Földközi-tengeren való átkelés.
Az Ádeni-ödölben viszont szintúgy sok ember hal meg. A harmadik útvonal egyre inkább a Dél-Afrikai Köztársaság kezd felfutni, mert a tengeri útvonal nagyon veszélyes. Eközben a szárazföldi útvonalon is sokan halnak meg, a kamionokban pl. elfogy a levegő, de ez még mindig kevésbé veszélyes, mint a tengeri átkelések kapcsán – véli Marsai.
Az elemzőknél beragadt pár mondat, miszerint a legtöbb elvándorló a kontinensen marad, az elvándorlók aránya pár százaléka a lakosságnak. Az állítások önmagukban igazak, de a trendek terén mennek felfelé a számok, és egy tized változás egy egymilliárdos kontinens esetén egymillió ember, tehát nem mindegy a kérdés. A migránsok terén már fele-fele az aránya a kontinenst elhagyóknak és a kontinensen maradóknak. Marsai azt látja, hogy nő a migrációs hajlandóság, különösen a fiatalok között. Persze van különbség a szándék és az elvándorlás között, de a tendenciák aggasztók.
Fotó: Unsplash
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A belga kormány többek között Koszovót és Albániát fontolgatja, mint esetleges célpontokat.
Brutális verések, illegálisan tartózkodó elkövetők, kiutasítás ellenére visszatérő migránsok: az olasz fővárosban katonai jelenléttel próbálják megfékezni az erőszakot.
Egyetlen mozdulat, és két ember élete ért véget a hamburgi metrón. A rendőrség szerint a támadás tudatos volt.
A bevándorlók legújabb „szórakozása” hogy bárkit a vonat alá löknek Németországban.
Egyre többen követnék Orbán Viktor politikáját.
A miniszter szerint már júniustól jöhet a teljes paktum, ami táborépítést és migránsátvételeket hozna Magyarországnak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
