A Le Figaro keddi szerkesztőségi cikkében Pierre Lellouche francia ügyvéd, geopolitikai szakértő élesen bírálta az Európai Tanács döntését, amellyel zöld jelzést adtak Ukrajna számára az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és annak várható következményeit elemzi.
Mint a szerző az „Ukrajna az Európai Unióban: egy hatalmas illúzió” című cikkében írja, Magyarország kapott egy 10 milliárd eurós csekket, cserébe Ukrajna megkapta a meghívást az EU-ba. Az új bővítés azonban túl széles körű lesz: nemcsak Ukrajna, de Bosznia-Hercegovina, Moldova, sőt, Grúzia is már az Európai Unió felé tarthat.
Az EU bevonzza a bajt
„Egyetlen geopolitikai lépéssel nem kevesebb, mint három nyílt és látens háborús övezetet vesz most az EU a szárnyai alá
a putyini Oroszország által jelentett fenyegetéssel szemben” – írja a szerző, a döntést elképesztően meggondolatlannak nevezve.
Lellouche emlékeztet: a franciák 2022. február 24. óta azt hajtogatják, hogy Ukrajna értünk, európaiakért harcol, és hogy Ukrajna „Párizs vagy Berlin első védelmi vonala” az orosz invázió felfogására. Ugyanakkor a tagság kérdését még az amerikaiak is elodázták a NATO esetében, az uniós vezetők azonban ezt mégis megtették az EU viszonylatában.
Az EU „alvajáró vezetőinek” átgondolatlan döntése több szempontból veszélyes a cikk írója szerint: egyrészt,
az amerikai stratégia, amely katonai erőforrásokat biztosított az ukrán ellentámadáshoz, kudarcot vallott;
másrészt, Oroszország a nyugati szankciókat legyőzve hadigazdasággá vált, tele van észak-koreai és iráni lőszerekkel, míg a nyugati fegyverszállítások az amerikai kongresszusban elakadtan, az európai arzenálok pedig üresek; harmadrészt, egy háborús helyzetben a háborúban álló Ukrajna, a háborútól fenyegetett Moldova, a kaukázusi instabilitás által fenyegetett Grúzia és a szerb-koszovói szembenállás miatt kormányozhatatlan Bosznia tagfelvételi folyamatát meghirdetni felelőtlenség.
A francia konzervatív napilap véleménycikke szerint egy ilyen fenyegetettségben a lengyelen kívül egy európai hadsereg sem készült fel időben a katonai szükséghelyzetre, a francia, a német és a brit hadsereg is alulfinanszírozott, felkészületlen.
„A Brüsszelben meghirdetett nagy geopolitikai ambíciók nem alapulnak máson, mint vágyálmokon”
– összegez a szerző, hozzátéve: Európában stratégiák helyett kapkodó rohanás van, ami csak felerősíti a kontinens „elviselhetetlen geopolitikai komolytalanságát”.