A francia sajtóban is kezdenek megjelenni kritikus hangok az Európai Tanács egy héttel ezelőtti döntésének megalapozatlanságáról, Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásának várható következményeiről.
A Le Figaro keddi szerkesztőségi cikkében Pierre Lellouche francia ügyvéd, geopolitikai szakértő élesen bírálta az Európai Tanács döntését, amellyel zöld jelzést adtak Ukrajna számára az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és annak várható következményeit elemzi.
Mint a szerző az „Ukrajna az Európai Unióban: egy hatalmas illúzió” című cikkében írja, Magyarország kapott egy 10 milliárd eurós csekket, cserébe Ukrajna megkapta a meghívást az EU-ba. Az új bővítés azonban túl széles körű lesz: nemcsak Ukrajna, de Bosznia-Hercegovina, Moldova, sőt, Grúzia is már az Európai Unió felé tarthat.
„Egyetlen geopolitikai lépéssel nem kevesebb, mint három nyílt és látens háborús övezetet vesz most az EU a szárnyai alá
a putyini Oroszország által jelentett fenyegetéssel szemben” – írja a szerző, a döntést elképesztően meggondolatlannak nevezve.
Lellouche emlékeztet: a franciák 2022. február 24. óta azt hajtogatják, hogy Ukrajna értünk, európaiakért harcol, és hogy Ukrajna „Párizs vagy Berlin első védelmi vonala” az orosz invázió felfogására. Ugyanakkor a tagság kérdését még az amerikaiak is elodázták a NATO esetében, az uniós vezetők azonban ezt mégis megtették az EU viszonylatában.
Az EU „alvajáró vezetőinek” átgondolatlan döntése több szempontból veszélyes a cikk írója szerint: egyrészt,
az amerikai stratégia, amely katonai erőforrásokat biztosított az ukrán ellentámadáshoz, kudarcot vallott;
másrészt, Oroszország a nyugati szankciókat legyőzve hadigazdasággá vált, tele van észak-koreai és iráni lőszerekkel, míg a nyugati fegyverszállítások az amerikai kongresszusban elakadtan, az európai arzenálok pedig üresek; harmadrészt, egy háborús helyzetben a háborúban álló Ukrajna, a háborútól fenyegetett Moldova, a kaukázusi instabilitás által fenyegetett Grúzia és a szerb-koszovói szembenállás miatt kormányozhatatlan Bosznia tagfelvételi folyamatát meghirdetni felelőtlenség.
A francia konzervatív napilap véleménycikke szerint egy ilyen fenyegetettségben a lengyelen kívül egy európai hadsereg sem készült fel időben a katonai szükséghelyzetre, a francia, a német és a brit hadsereg is alulfinanszírozott, felkészületlen.
„A Brüsszelben meghirdetett nagy geopolitikai ambíciók nem alapulnak máson, mint vágyálmokon”
– összegez a szerző, hozzátéve: Európában stratégiák helyett kapkodó rohanás van, ami csak felerősíti a kontinens „elviselhetetlen geopolitikai komolytalanságát”.
Pierre Lellouche úgy véli, ha a következő bővítés politikai és gazdasági következményeit nézzük, az még szédítőbb jövőképet ígér. Az Európai Uniót harmincnál több tagúra szándékozzák bővíteni úgy, hogy előbb felmérték volna annak intézményi következményeit. „Hány biztos vagy európai parlamenti képviselő lesz, és mi lesz az egyhangúsággal vagy a többségi szavazásra való áttéréssel? Ebben az esetben Franciaország vagy Németország elfogadja-e, hogy például a lengyel és az ukrán szavazatokkal kiegészülve túlszavazzák őket?” – teszi fel a sorakozó kérdéseket a francia cikkíró.
A legkínzóbb kérdés azonban az, hogy
a francia szavazók valóban akarják-e egy ilyen keretben a formálódó föderális Európát?
A gazdasági téren pedig a nagy ígéretek finanszírozási hátterét kérdőjelezi meg a francia ügyvéd: „Ki fogja fizetni a 400-700 milliárd euróra becsült ukrán újjáépítést? Ki hajlandó átadni a strukturális alapokból jelenleg neki járó pénzekből az újonnan érkezőknek?”. Nagy volumenű ügy ez, hiszen Európa legszegényebb országában, Ukrajnában a háború következtében további 30 százalékkal esett vissza a GDP, ekképp a felzárkóztatására évente 20 milliárd euróra lesz szüksége a strukturális alapokból, ezt az összeget pedig a kelet-európai államok vagy Spanyolország zsebéből kell majd előteremteni, nem beszélve arról, hogy
a világ egyik legnagyobb gabonatermelőjének csatlakozásával az uniós mezőgazdasági finanszírozási rendszer összeomlana.
„Ebben a karácsonyi időszakban a bejelentett ajándékok ingyen vannak. Az ünnepi szezon utáni ébresztés annál fájdalmasabb lesz” – zárja véleménycikkét a Le Figaro hasábjain Pierre Lellouche francia ügyvéd.
Nyitókép: Thibaut Durand / Hans Lucas via AFP
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
