Plebiszciter vezérdemokráciáknak nincs helye az Európai Unióban!

„Igen, Ukrajnáról van szó, és most, hogy szinte rákanyarodtunk a pályára, mely végén az Európai Unió csatlakozik Ukrajnához alávetett területként (ahogy azt Kijevben képzelik), ezzel pedig visszabillentődik a történelmi igazság kárpótlás jelleggel (ahogy azt Kijevben képzelik), beszélnünk kell arról, hogy van-e helye az Unióban egy plebiszciter demokráciának plusz hibrid rezsimnek. De még mielőtt ökörködünk, először nyelvtörvény.

Történt, hogy újabb törvényeket fogadtak el a kijevi parlamentben az államnyelvről, ezzel pedig Kijev úgy érzi, még egy lépést tettek az EU felé. Sőt, tulajdonképpen már a nyelvtörvénnyel is az európai értékeket védik a gonosz orosz agresszióval szemben. Nyilatkoznak is róla nagy büszkén, illetve azt üzenik nekünk és Brüsszelnek, hogy egy ilyen modern és előremutató törvény elfogadása után csak az nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, aki Putyin lába mellől hörög a szabad világra csivavaként. Állítják, hogy sosem volt még jó ennyire kisebbségi származású kisebbségi ukránnak lenni Ukrajnában, hiszen a kisebbségi származású kisebbségi ukrán ma már mindent megkap az ukrán államtól, amire csak vágyott.

Van lehetősége megtanulni ukránul, hogy ukránul beszélhessen, továbbá meghalhat Ukrajnáért. Hiszen mi más vágya lehet egy kisebbségi származású kisebbség ukránnak Ukrajnában? 

Mondja Kijev, és annyira sötétek, hogy el is hiszik. Aki szerint meg egy ukrajnai magyarnak  (nem ukrajnai ukrán magyar származású nyelvvel – ahogy ezek az ökrök bűvészkednek) az ambíciói nem merülnek ki az ukrán nyelv minél tökéletesebb elsajátításában, hogy a magánbeszélgetéseik során is azt használhassák, az ugyebár Putyin lábtörlőszaggató zsebibabája, a történelem rossz oldalán áll, nem jut el a Walhallába, ahol 72 szőke szűz (vagy barna kürtösfiú – 2023 van, helló) várja a Reichskommissariat Ukraine lebensborn programjából.”

***

Nyitókép: STR / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP