Bekeményítettek az ukránok a nyelvtörvénnyel kapcsolatban: már a diákok egymás közötti beszélgetésében is az ukránt kell használni az iskolákban.
Lapunk birtokába került az ukrán oktatási minisztérium levele Okszen Liszovij miniszter részéről: ez lényegében arról szól, hogy az ukrán nyelv használatára kényszerítenének mindenkit az iskolákban, a tanároktól a diákokig egész Ukrajnában.
Idézet a levélből: „Az államnyelv használatának kibővítésére az oktatás területein javasoljuk az ukrán nyelv népszerűsítésére irányuló munka megerősítését és az ezen a nyelven történő érintkezés ösztönzését egymás között a tanulók, diákok és a pedagógusok körében.”
Hangsúlyozták:
„Az államnyelvet alkalmazni kell... a tanárok, előadók, más, a közoktatásban dolgozó személyek és a tanulók oktatási folyamatban való részvételére, valamint az egymás közötti érintkezésére.”
Az egyébként is fájó nyelvi elnyomásról már bővebben írtunk, de ez a szigorítás az eddigiekhez képest is új szintet jelentene.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy az őslakos népek és a nemzeti kisebbségek megkülönböztetése aránytalan beavatkozást jelent a kisebbségekhez tartozó személyek meglévő jogaiba. Körképünk az ukrajnai kisebbségek jogállásáról!
Az ukrán parlament még 2017-ben fogadta el az ország új oktatási törvényét, amely első ránézésre széles körben szavatolta volna a kisebbségi jogok gyakorlását; azonban három évvel később a részletszabályok kidolgozása után egyértelművé vált, hogy ennek a szöges ellenkezőjét szeretnék megvalósítani.
A részletszabályok kidolgozása után nyilvánvalóvá vált, hogy
diszkriminatívan és a szerzett jogok védelmének elvét felrúgva rendeznék a kisebbségek helyzetét.
Ugyanis az Ukrajnában élő nemzetiségeket négy csoportra osztották, amivel az állampolgárok közti jogegyenlőség elvét alapjaiban törték meg.
A törvény értelmében az első kategóriába tartozók az ukránok, akik első osztálytól érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. A másodi kategóriába az úgynevezett „őshonos népek” tartoznak, akik szintén első osztálytól érettségiig saját nyelvükön tanulhatnak. A kárpátaljai magyarokat a harmadik csoportba sorolták, akik csak 1-4. osztály között tanulhatnak anyanyelvükön, utána tanóráik egyre nagyobb részét ukránul tartják. A negyedik kategóriába a nem EU-s nyelvet beszélő állampolgárok tartoznak, mint az oroszok és a belaruszok, akiknek már ötödiktől 80 százalékban ukránul kell tanulniuk.
Emellett még 2019-ben elfogadták „az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt is. A jogszabály kifejezetten diszkriminatív és minden polgári jogelvnek ellentmondva a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogait degradálja, és a magánbeszélgetéseken, illetve egyházi szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.
A törvény gyakorlati végrehajtása esetén
Ukrajna minden állampolgára köteles lenne B1-es szinten beszélni az ukrán nyelvet,
továbbá meghatározott állások betöltői a hivatásuk gyakorlása során használatára is köteles. Többek között minden kormányzati tisztviselő, parlamenti képviselő, illetve az ezen tisztségekre pályázó jelöltek, minden állami alkalmazott, minden önkormányzat polgármester és helyettesei, minden jegybanki alkalmazott, minden rendőr és a hadsereg minden tisztje, valamint számos más állami alkalmazott és tisztségviselő.
A Velencei Bizottság szakértői, az ukrajnai kisebbségi törvényről közzétett állásfoglalásukban kiemelték, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók joga az önmeghatározás, a szabad egyesülés és a békés gyülekezés, a szólás-, gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlása, részvétel a politikai, gazdasági és társadalmi életben, a nemzeti nyelvhasználat, továbbá
joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és a kulturális identitás megőrzéséhez.
A szakértői testület által közzétettekből kitűnik, hogy Ukrajna minden állampolgárának joga van szabadon eldönteni, hogy valamely nemzeti közösséghez tartozónak vallja-e magát. Leszögezték azt is, hogy az ilyen döntés vagy az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlása nem okozhat kárt az érintettnek.
A testület világossá teszi azt is, hogy az állami integrációs politikának tartózkodnia kell a nemzeti közösségekhez tartozók akaratuk ellenére történő beolvadását célzó intézkedésektől. Az államnak garantálnia kell a nemzeti kisebbséghez tartozók jogainak, szabadságának és törvényileg védett érdekeinek védelmét. A nemzeti kisebbségekhez tartozók tehát a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogi védelemre jogosultak.
„Tilos a nemzeti közösségekhez tartozók közvetlen vagy közvetett megkülönböztetése”
– fogalmaztak.
Egyértelművé teszik állásfoglalásukban azt is, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk van megőrizni és fejleszteni kulturális, nyelvi, vallási identitásukat, hagyományaikat és szokásaikat, felhasználni kultúrájuk vívmányait, megőrizni és gyarapítani kulturális örökségüket, valamint joguk van történelmükhöz és kultúrájukhoz kapcsolódó események megtartásához. Az állásfoglalásban arra is kitérnek, hogy az államnak segítenie és támogatnia kell a nemzeti közösségek történelmi emlékhelyeinek, illetve a kulturális örökségi helyszíneinek megóvását.
Nyitókép: Jevgenyija Makszimova / AFP
Amerika mentőövet dobott Ukrajnának – ami nem a győzelemre, hanem az összeomlás elkerülésére elég.
Oroszország eddig nem reagált a vádakra.
Az EU-csatlakozásunk huszadik évfordulóján az elemző arra figyelmeztet, hogy a balkáni bővítés is járhat politikai ellenállással.
Jan Lipavskýt a magyar-cseh kapcsolatokról, a V4-ről és Ukrajnáról is kérdeztük.
Mindenkit elvisznek katonának, aki mozog, akarata ellenére.
Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
