Egy frissen publikált tanulmány szerint 1992 óta az újságíró-gyilkosságok mindössze 5%-át sikerült megoldani. Bár Európában jobb a helyzet, mint a világ más részein, itt is vannak megoldatlan ügyek.
A Committee to Protect Journalists (Bizottság az újságírók védelmében) kiadta az éves „büntetlenségi indexét”, amelyből drámai adatok derültek ki – számolt be az Euractiv.
„Az újságíró-gyilkosságok közel 80 százaléka büntetlenül marad globális szinten, mind a demokráciákban, mind pedig az autoriter országokban, így az üzenet egyértelmű: az újságírók szabad prédák” – mondta Jodie Ginsberg, a CPJ elnöke.
„A gyilkosság a cenzúra végleges formája.
A gyors, átlátható, és független helyi nyomozások elengedhetetlenek” – tette hozzá Ginsberg. Az elnök elmondta: kellő politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy ne maradjanak büntetlenül ezek a gyilkosságok.
Az Euractiv leírja: a nem európai országokban a legrosszabb a helyzet, azonban az EU-ban is több olyan eset előfordult, ahol nem szolgáltattak igazságot a meggyilkolt újságíróknak.
Még nem született teljes igazságszolgáltatás Daphne Caruana Galizia 2017-ben meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró,
valamint a 2018-ban menyasszonyával együtt otthonukban meggyilkolt Ján Kuciak szlovák újságíró ügyében sem.
Megoldatlan maradt Socrates Giolias görög műsorvezető ügye is, akit 2010-ben öltek meg.
2021-ben a holland Peter R. de Vries-t agyonlőtték, mikor éppen elhagyta a tévé stúdiót. Mai napig tisztázatlan a kérdés, hogy vajon a munkája miatt vették-e célba a férfit. Kilenc gyanúsított van az ügyben.
A 2023-as büntetlenségi index 261 újságírót jegyez fel, akiket 2013 szeptembere és 2023 augusztusa között munkájukkal összefüggésben gyilkoltak meg.
Ezek közül 204 esetben senkit sem vontak felelősségre a gyilkosságokért.
A listán a legrosszabb helyen Szíria, Szomália, Haiti, Dél-Szudán és Afganisztán áll.
Nyitókép: A holland király és királynő tiszteletét teszi Jan Kuciak és Martina Kusnirova emlékművénél. Forrás: REMKO DE WAAL /ANP via AFP