Kihúzta a gyufát a „holland Trump” az araboknál, a Hamász szerint Wilders náci, fasiszta, rasszista

„Jordánia Palesztina” – írta ki X-ére (korábban Twitter) szombaton Geert Wilders, a holland választáson masszív győzelmet arató Szabadságpárt (PVV) vezetője. A holland miniszterelnöki pozícióra pályázó politikus azt javasolta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldása gyanánt a palesztinok települjenek át Jordániába. Wilders értelmezésében egy önálló palesztin állam szükségtelen, hiszen már van palesztin állam – Jordániának hívják.

Nem örültek az arabok

Wilders megoldási javaslatára pikírten reagált a legtöbb arab ország és az őket tömörítő testületek, különösen az érintett Jordánia és a palesztin területek kormányzását végző Hamász, illetve a Palesztin Hatóság.

A Gázát irányító Hamász közleményében jelezte: „Határozottan elítéljük a holland szélsőséges, Wilders nyilatkozatát, aki népünk Jordániába való száműzésére szólít fel”. Szerintük a nyilatkozat egyrészt rasszista, másrészt 

Az éppen terrorcselekményeket végrehajtó Hamász emellett felszólítja „a nemzetközi közösséget és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy ítélje el ezt a rasszista, fasiszta nyilatkozatot, amely sérti a nemzetközi jogot”. Ígérik: a paleszti nép „el fogja érni nemzeti törekvéseit egy palesztin állam képében, melynek Jeruzsálem lesz a fővárosa”. A Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság külügyminisztériuma szintén elítélte Wilders javaslatát, mint „a népünk elleni agresszió eszkalálására való felhívást, és arcátlan beavatkozást belügyeikbe, valamint jövőjükbe”.

A megszólított Jordánia tisztázta: „elutasít minden olyan javaslatot, amely aláássa a palesztin nép jövőjét és törekvését egy független állam iránt”. Jordánia külügyminisztere világossá tette, hogy 

Az Egyesült Arab Emírségek hollandiai nagykövetsége azt nyilatkozta, országuk „teljes szolidaritásban áll a testvéri Jordániával”, és „visszautasítja a testvéri palesztin nép jogainak, köztük a független államhoz való joguk tagadását”. Bahrein és Jemen is szolidaritásáról biztosította Jordániát.

Miért nem kellenek az araboknak a palesztinok?

Wilders javaslata nem újkeletű – a múltban Izrael is többször világossá tette, hogy számára is elfogadható megoldás volna, ha a palesztin arabok a környékbeli arab országokba települnének át. Ez azonban az arab világ heves ellenállásába ütközik – részben politikai, részben gazdasági okokból. A Hamász október 7-i terrortámadása után kitört konfliktus kapcsán is elmondta a szóba jöhető két arab ország, a Gázával szomszédos Egyiptom és a Ciszjordániával határos Jordánia, hogy ilyesmiről szó sem lehet.

Abdel Fattah El-Sziszi egyiptomi elnök szerint Izrael ebben a háborúban nem csak a Hamásszal harcol, hanem a harc egyúttal „egy próbálkozás is arra nézve, hogy a civil lakosságot az Egyiptomba való bevándorlásra szorítsák rá”, ami tönkretehetné a régió békéjét.

Ennek politikai oka egyszerű: a szomszédos arab országok nem kívánnak asszisztálni ahhoz, ami szerintük Izrael részéről etnikai tisztogatás. Az 1948-as, Izrael létrejöttéhez és megszilárdulásához vezető háború során hétszázezer palesztin kényszerült elhagyni a mai Izrael területét (ezt hívják ők Nakbának), az 1967-es háborúban pedig további háromszázezer. Ciszjordániában, Gázában, Libanonban, Szíriában és Jordániában leszármazottaikkal együtt ma közel hatmillió menekült él.

Enniük sem volna mit

Egyiptom számára a gázai menekültek befogadása ellen szól egy további politikai érv is: az országnak csak vér és verejték árán sikerült megregulázni az Izraeltől visszakapott Sínai-félszigeten a militáns iszlamista csoportokat, és ha a gázaiak átléphetnék az egyiptomi határt, a Hamász harcosai minden bizonnyal csatlakoznának ezekhez.

Egyiptom ezért azt javasolta, hogy a palesztin belső menekülteket Izrael a Gázával szomszédos Negev-sivatagban helyezze el katonai műveleteinek végéig.

A gazdasági ok ennél még jóval egyszerűbb: mind Egyiptom, mind Jordánia népessége gyorsan növekszik, miközben mindkét ország súlyos hiányt szenved vízben és művelhető területekben. A többmillió palesztin menekültet ezért ezek az országok a legpőrébb materiális értelemben sem tudnák eltartani.

Nyitókép: MTI/AP/Peter Dejong