A Hamász, a Palesztin Hatóság, Jordánia és az Arab Liga együtt ítélték el a holland választás győztesének legutóbbi nyilatkozatát.
„Jordánia Palesztina” – írta ki X-ére (korábban Twitter) szombaton Geert Wilders, a holland választáson masszív győzelmet arató Szabadságpárt (PVV) vezetője. A holland miniszterelnöki pozícióra pályázó politikus azt javasolta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldása gyanánt a palesztinok települjenek át Jordániába. Wilders értelmezésében egy önálló palesztin állam szükségtelen, hiszen már van palesztin állam – Jordániának hívják.
Wilders megoldási javaslatára pikírten reagált a legtöbb arab ország és az őket tömörítő testületek, különösen az érintett Jordánia és a palesztin területek kormányzását végző Hamász, illetve a Palesztin Hatóság.
A Gázát irányító Hamász közleményében jelezte: „Határozottan elítéljük a holland szélsőséges, Wilders nyilatkozatát, aki népünk Jordániába való száműzésére szólít fel”. Szerintük a nyilatkozat egyrészt rasszista, másrészt
egy fasiszta álláspont, amely összhangban van a náci-cionista megszállók terveivel”.
Az éppen terrorcselekményeket végrehajtó Hamász emellett felszólítja „a nemzetközi közösséget és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy ítélje el ezt a rasszista, fasiszta nyilatkozatot, amely sérti a nemzetközi jogot”. Ígérik: a paleszti nép „el fogja érni nemzeti törekvéseit egy palesztin állam képében, melynek Jeruzsálem lesz a fővárosa”. A Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság külügyminisztériuma szintén elítélte Wilders javaslatát, mint „a népünk elleni agresszió eszkalálására való felhívást, és arcátlan beavatkozást belügyeikbe, valamint jövőjükbe”.
A megszólított Jordánia tisztázta: „elutasít minden olyan javaslatot, amely aláássa a palesztin nép jövőjét és törekvését egy független állam iránt”. Jordánia külügyminisztere világossá tette, hogy
elkötelezettek maradunk egy kétállami megoldás mellett, melyben Kelet-Jeruzsálem egy leendő palesztin állam fővárosa”.
Az Egyesült Arab Emírségek hollandiai nagykövetsége azt nyilatkozta, országuk „teljes szolidaritásban áll a testvéri Jordániával”, és „visszautasítja a testvéri palesztin nép jogainak, köztük a független államhoz való joguk tagadását”. Bahrein és Jemen is szolidaritásáról biztosította Jordániát.
Wilders javaslata nem újkeletű – a múltban Izrael is többször világossá tette, hogy számára is elfogadható megoldás volna, ha a palesztin arabok a környékbeli arab országokba települnének át. Ez azonban az arab világ heves ellenállásába ütközik – részben politikai, részben gazdasági okokból. A Hamász október 7-i terrortámadása után kitört konfliktus kapcsán is elmondta a szóba jöhető két arab ország, a Gázával szomszédos Egyiptom és a Ciszjordániával határos Jordánia, hogy ilyesmiről szó sem lehet.
Abdel Fattah El-Sziszi egyiptomi elnök szerint Izrael ebben a háborúban nem csak a Hamásszal harcol, hanem a harc egyúttal „egy próbálkozás is arra nézve, hogy a civil lakosságot az Egyiptomba való bevándorlásra szorítsák rá”, ami tönkretehetné a régió békéjét.
II. Abdullah jordán király még egyértelműbben fogalmazott: „Nem lesznek menekültek Jordániában, nem lesznek menekültek Egyiptomban.”
Ennek politikai oka egyszerű: a szomszédos arab országok nem kívánnak asszisztálni ahhoz, ami szerintük Izrael részéről etnikai tisztogatás. Az 1948-as, Izrael létrejöttéhez és megszilárdulásához vezető háború során hétszázezer palesztin kényszerült elhagyni a mai Izrael területét (ezt hívják ők Nakbának), az 1967-es háborúban pedig további háromszázezer. Ciszjordániában, Gázában, Libanonban, Szíriában és Jordániában leszármazottaikkal együtt ma közel hatmillió menekült él.
Az ő visszatérésük minden béketárgyalás során szóba kerül, de Izrael mindig kategorikusan elzárkózik ettől – nemes egyszerűséggel azért, mert a menekültek visszatelepülésével megszűnne Izraelben a zsidó többség, azaz nem lenne a Közel-Keleten többé zsidó nemzetállam, ami a zsidóság biztonságának garanciája. Az konfliktus egyállami megoldása már a Gázában és Ciszjordániában ma élő arabok létszáma mellett is lehetetlen, hiszen Izrael és a palesztin területek egyesítésével, az ott élők egyenlő állampolgárságával a zsidóságot fenyegető arab többség jönne létre.
Egyiptom számára a gázai menekültek befogadása ellen szól egy további politikai érv is: az országnak csak vér és verejték árán sikerült megregulázni az Izraeltől visszakapott Sínai-félszigeten a militáns iszlamista csoportokat, és ha a gázaiak átléphetnék az egyiptomi határt, a Hamász harcosai minden bizonnyal csatlakoznának ezekhez.
Ez nem csak Egyiptomot destabilizálná, de fenyegetné az Izrael és Egyiptom között 44 éve létrejött békeszerződést is, hiszen ha a Hamász Egyiptom területéről támadná Izraelt, Izrael kénytelen volna egyiptomi területre visszalőni.
Egyiptom ezért azt javasolta, hogy a palesztin belső menekülteket Izrael a Gázával szomszédos Negev-sivatagban helyezze el katonai műveleteinek végéig.
A gazdasági ok ennél még jóval egyszerűbb: mind Egyiptom, mind Jordánia népessége gyorsan növekszik, miközben mindkét ország súlyos hiányt szenved vízben és művelhető területekben. A többmillió palesztin menekültet ezért ezek az országok a legpőrébb materiális értelemben sem tudnák eltartani.
Nyitókép: MTI/AP/Peter Dejong
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.
Már az se számít, honnan, csak minél több fegyver legyen minél gyorsabban.
A vizit figyelmeztetésnek is tekinthető. A zsidó állam és a Hamász közös felelőssége a gázai béke.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
