Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
A CIA nagyon nem örült Kennedy elhatározásának.
John Newman amerikai veterán hírszerző tiszt 1992-ben jelentette meg könyvét JFK and Vietnam címmel. A későbbi történész professzor könyve szerint John F. Kennedy fordulatot akart: kivonulást a dél-kelet-ázsiai országból – írja a Magyar Nemzet.
1963. október 2-án JFK megkapta McNamara és Maxwell Taylor jelentését a saigoni kiküldetésükről. A jelentés fő ajánlásai a következők voltak: 1965 végéig be kell fejezni az amerikai csapatok kivonását, és a Védelmi Minisztériumnak a közeljövőben be kell jelentenie, hogy a Vietnámban állomásozó 17 ezer fős amerikai katonaállományból ezer fő kivonását az év végéig.
A jelentés Kennedy elhatározását tükrözte, és erre alapozva meghozta a formális döntését, így október 11-én a Fehér Ház kiadta a 263-as Nemzetbiztonsági Akció Memorandumot (NSAM), amely kimondta: az elnök jóváhagyta a jelentésben foglalt katonai ajánlásokat.
Ezt követően a CIA is lépett: október 11-től a titkosszolgálat jelentései drasztikusan megváltoztak a vietnámi helyzetet illetően. A hivatalos optimizmust kutató pesszimizmus váltotta fel, ez volt a válasz az NSAM 263-ra.
Teljesen világossá vált, hogy alá akarták ásni a kivonulás logikáját, akadályozni a kivonulási terv végrehajtását.
A vietnámi háború (1965–1973) is bizonyság arra, hogy az Egyesült Államok a II. világháborút követően ritkán háborúzott morális vagy ideológiai alapon (talán a koreai háború kivételével), inkább hátsó szándékaik voltak.
A vietnámi háború leginkább óriási üzletként működött,
hiszen közel kétszázmilliárd dollárba került (ezt ma tizenkettővel kell megszorozni), ami nagyrészt a hadiipari komplexum kasszájába vándorolt.
A Magyar Nemzet teljes cikkét ide kattintva tudják elolvasni.
Nyitókép: DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE