A CIA nagyon nem örült Kennedy elhatározásának.
John Newman amerikai veterán hírszerző tiszt 1992-ben jelentette meg könyvét JFK and Vietnam címmel. A későbbi történész professzor könyve szerint John F. Kennedy fordulatot akart: kivonulást a dél-kelet-ázsiai országból – írja a Magyar Nemzet.
1963. október 2-án JFK megkapta McNamara és Maxwell Taylor jelentését a saigoni kiküldetésükről. A jelentés fő ajánlásai a következők voltak: 1965 végéig be kell fejezni az amerikai csapatok kivonását, és a Védelmi Minisztériumnak a közeljövőben be kell jelentenie, hogy a Vietnámban állomásozó 17 ezer fős amerikai katonaállományból ezer fő kivonását az év végéig.
A jelentés Kennedy elhatározását tükrözte, és erre alapozva meghozta a formális döntését, így október 11-én a Fehér Ház kiadta a 263-as Nemzetbiztonsági Akció Memorandumot (NSAM), amely kimondta: az elnök jóváhagyta a jelentésben foglalt katonai ajánlásokat.
Ezt követően a CIA is lépett: október 11-től a titkosszolgálat jelentései drasztikusan megváltoztak a vietnámi helyzetet illetően. A hivatalos optimizmust kutató pesszimizmus váltotta fel, ez volt a válasz az NSAM 263-ra.
Teljesen világossá vált, hogy alá akarták ásni a kivonulás logikáját, akadályozni a kivonulási terv végrehajtását.
A vietnámi háború (1965–1973) is bizonyság arra, hogy az Egyesült Államok a II. világháborút követően ritkán háborúzott morális vagy ideológiai alapon (talán a koreai háború kivételével), inkább hátsó szándékaik voltak.
A vietnámi háború leginkább óriási üzletként működött,
hiszen közel kétszázmilliárd dollárba került (ezt ma tizenkettővel kell megszorozni), ami nagyrészt a hadiipari komplexum kasszájába vándorolt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
Az Egyesült Államok Ukrajnának a NATO-tagság keretében kapott biztonsági garanciákhoz hasonló garanciákat kínál, jelentették be amerikai tisztviselők hétfőn.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
