Megfejtettük, hogy most éppen miért antiszemitázzák Magyarországot

„Magyar cirkusz” – fogalmazott a Politico a kedd reggeli hírlevelében annak kapcsán, hogy három EP-képviselő gyakorlatilag leantiszemitázta Magyarországot egy kiállítás/konferencia apropóján.

Deutsch Tamás és Hölvényi György fideszes és KDNP-s EP-képviselők ugyanis Strasbourgban egy konferenciát szerveztek arról, hogy hogyan lehetne küzdeni az antiszemitizmus ellen az oktatáson keresztül, ami mellé szerveztek egy kiállítást is arról, hogy hogyan képes az iskolai tankönyvek reformja a zsidóság pozitív megjelenítését biztosítani.

A szociálliberális Karen Melchior (dán), a liberális María Soraya Rodríguez Ramos (spanyol) és a baloldali-zöld Margrete Auken (szintén dán) képviselő-asszonyok ennek viszont nem örültek, mint ahogy azt megírták válaszul (és szívélyesen eljuttatták a Politiconak) „tekintettel az Orbán-kormány gyenge teljesítményére az antiszemitizmus elleni tényleges küzdelemben saját országában, mi, és valószínűleg sok más kollégánk rendkívül zavarónak találjuk ezt a meghívást, és nehezen tartjuk hitelesnek”.

Azért a képviselő-asszonyok azt is megírták a válasz-levélben, hogy minden „valódi” erőfeszítést támogatnak, valamint hogy aggódnak amiatt, hogy Amichai Chikli, izraeli miniszter felszólalóként vesz részt a konferencián. Chikli arról híresült el, hogy leneonácizta a Palesztin Hatóságot, valamint leszögezte, hogy „Sorost kritizálni – aki a zsidó néppel és Izrael állammal szemben a legellenségesebb szervezeteket finanszírozza – minden, csak nem antiszemitizmus, épp ellenkezőleg!”

A lapunkhoz eljuttatott válasz-levélből kiderül (amely teljes érvelését „valamiért” nem osztotta meg a nagyvilággal a Politico), 

Mint fogalmaztak a szintén az összes EP-képviselőhöz eljuttatott levélben, „Orbán Viktor vezetése alatt Magyarország antiszemita és nácibarát szerzők – például Wass Albert és Nyirő József – műveit bevette az iskolai kötelező olvasmányok közé, míg Kertész Imre, a holokauszt túlélőjének, Nobel-díjas írónak a műveit kivette”. Megemlítettek egy 2022-es amerikai, a nemzetközi vallásszabadságról szóló jelentés hazánkkal foglalkozó részét is, amely felvázolta, hogy „a széles körben antiszemitának tartott írók, köztük a Nyilaskeresztes Párt tagjai, Nyirő József és

A három képviselő-asszony ezek után pedig kedvesen megkérte a magyar képviselőket, hogy először a saját házuknál sepregessenek: „ha a magyar képviselők valóban elkötelezettek az antiszemitizmus elleni küzdelem iránt az oktatáson keresztül, akkor első lépésként saját oktatáspolitikájuk kritikus vizsgálata szükséges. Se több, se kevesebb”.

Hát, ezt nem nézték át

A 2020-as Nemzeti Alaptanterv (meglehetősen szárazan megfogalmazott) „tartalmi szabályozóit” átnyálazva kiderül, hogy Kertész Imre Nobel-díjas kötete kötelező tananyag '11-12-ben, ahogy a holokauszt megjelenése is a magyar irodalomban. Valószínűleg a képviselő-asszonyok azt „nézték be”, hogy a NAT maga tényleg nem tartalmazza Kertész Imre nevét, „csupán” a tartalmi szabályozó kerettantervben szerepel. Mint ismeretes, a NAT megjelenése során ebből kisebb belpolitikai diskurzus született, Hajnal Gabriellának, a NAT-ért felelős miniszteri biztosnak kellett anno külön, egy TV-interjú során bejelentenie, hogy bár a NAT-ban tényleg nem szerepel, de a hozzátartozó kerettantervekben szerepelni fog Kertész munkássága. Úgy tűnik, hogy három év alatt ez a hír már nem ért el Brüsszelbe.

Nyitókép: Politico