Amerika nem fogja befogadni a gázaiakat – amerikai migrációs szakértő a Mandinernek

Mark Krikorian a bevándorlási kérdések elismert szakértője, 1995 óta a A Center for Immigration Studies (Bevándorlási Tanulmányok Központjának) ügyvezető igazgatója. A CIS egy pártoktól független washingtoni kutatóintézet, amely a bevándorlás Egyesült Államokra gyakorolt hatását vizsgálja. 

Krikorian a Migrációkutató Intézet meghívására érkezett Budapestre, ahol részt vett a Nemzetközi Bevándorláskutatási Hálózat ünnepélyes megalakításában. A szakemberrel a rendezvény előtt beszélgettünk. 

***

Milyen a helyzet az amerikai-mexikói határon?

Nagyon rossz. Nemcsak az a probléma, hogy nagyon sok illegális bevándorló lépi át a határt. Az igazi baj az, hogy a Biden-adminisztráció szándékosan az Egyesült Államok területén engedi el ezeket az embereket. Az elmúlt három évben közel 3 millió embert vettek őrizetbe, majd engedtek be az országba. Tehát nem arról van szó, hogy az illegális bevándorlók átszöknek a határon és kicselezik a hatóságokat. Ez is előfordul, különösen mivel túlterhelt a határőrség. 

és több százezer külföldit enged szabadon, olyanokat, akiknek nincs vízumuk, nincs joguk belépni az országba, és csak úgy beengedi őket az Egyesült Államokba. Ez nem csak egy migrációs válság, hanem egy politikai válság. Ez a kormány nem hisz a bevándorlási törvények betartatásában, ezért úgy döntött, hogy nem tartatja be azokat.

De miért nem? Mi okuk van erre?

Vannak, akik szerint azért csinálják, mert demokrata szavazókat akarnak importálni, de szerintem nem ez az oka. Mások azt állítják üzletei okaik vannak, mert így olcsó munkaerőhöz jutnak. De szerintem nem erről van szó. Ez egy ideológiai döntés a kormányzat részéről. A Biden-adminisztráció nem hisz abban, hogy legitim gyakorlat a bevándorlás korlátozása. Azt gondolják, hogy erkölcstelen nemet mondani. Tehát nem arról van szó, hogy a határőrség rosszul végzi a munkáját, hanem arról, hogy nem engedik meg neki, hogy végezze azt. 

Mit gondol egy republikánus elnök megoldaná a határ helyzetét? Trump maga is sok mindent ígért, de sok mindent nem tartott be. Most úgy látszik akár újra bekerülhet a Fehér Házba...

Trump minden hibájával együtt stabilizálta a határt. A fal kampány kérdés volt, nem pedig politikai kérdés. A falak segíthetnek, de nem oldják meg a problémát. Vajon Trump valóra váltja az összes ígéretét? Valószínűleg nem. 

Nem lesz könnyű, mert sok mindent a Kongresszusnak kell elfogadnia, és a demokrata képviselők mindent elleneznek, amit Trump csinál. Ha Trump azt mondaná: „mindennap meg kell fürödni”, akkor nem fürödnének többet. 

De azok a változások, amelyeket adminisztratív úton, bürokratikus változtatásokon keresztül tudna végrehajtani, elég jelentős és elég gyors változásokat eredményezhetnének. Tehát igen, szerintem nagy változást hozhatna, ha ő nyerne.

Ha ilyen sok ember jut be ellenőrizetlenül az Egyesült Államokba, akkor mennyire lehet attól tartani, hogy terrorgyanús személyek is átjutnak a határon? 

A válasz az, hogy igazából fogalmunk sincs ki jön át a határon. Nem tudjuk ellenőrizni az érkezőket. Még annyit sem lehet ellenőrizni, hogy ki milyen háttérből jön, mert nincsenek meg erre az eszközök. Fogalmunk nincs kik lépnek be az országba. Vannak, akik olyan országokból érkeznek, ahol nagyon kezdetleges az azonosítási rendszer. Például, ha egy szomáliai átjön a határon, és mi őrizetbe vesszük... Kit fogunk felhívni, hogy megtudjuk a hátterét? Nem tudjuk átfuttatni a rendszeren, mert nincs benne a rendszerben. 

Arról vannak információink, hogy a határőrség által elkapott emberek között 

De ez még mindig egy relatíve alacsony szám. Kevesebb, mint 200 ilyen embert fogtak el az elmúlt néhány évben. Az-az ijesztő, hogy nincs valódi képünk arról, hogy kik érkeznek. Nem fogom azt mondani, hogy a déli határon át érkezők közül valaki terrortámadást fog végrehajtani, de nem lepődnék meg, ha így történne. 

Nem arról van szó, hogy a Hamász Tijuanában várakozik Mexikóban, és áttörtnek a határon, hogy csecsemőket öljenek meg. Mi nem ezzel a veszéllyel nézünk szembe. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az „alvó ügynökök” és a szabotőrök, akik átjöhetnek anélkül, hogy mi ezt sejtenénk. 

Az intézetünk egyik elemzője a texasi rendőrség hírszerzési elemzője volt. Az volt a munkája, hogy tanulmányozta a terrorista fenyegetéseket. És azt mondta, hogy a múltban, amikor a határőrség elfogott valakit egy iszlám országból, extra ellenőrzéseket végeztek az illetővel kapcsolatban. Nem csak lefuttatták a nevét a számítógépes adatbázisokban. Küldtek valakit, hogy kihallgassa. Megnézték a zsebében lévő dolgokat. Alaposabb ellenőrzést végeztek. Ma már nincs erre kapacitás.

A napokban kiszivárgott egy levél, ami a demokraták között terjedt arról, hogy Amerika fogadja be a gázai menekülteket. Mit gondol erről? 

Ez nem fog megtörténni. Még az elnök saját pártja sem, sem a szavazók, sem a pénzügyi támogatók nem fognak beállni egy ilyen terv mellé. Nem kérdés, hogy vannak olyan emberek a Kongresszusban, akik támogatják ezt, de nagy összeget tennék arra, hogy nem fog megtörténni. Az elmúlt 10 évben alig 2 ezer palesztint fogadtunk be. Semmi esély arra, hogy több százezer gázait befogadjunk. 

Hivatalosan Kamala Harris a felelős az amerikai határért. Hogyan értékelné a teljesítményét?

Ha lenne az egyesnél rosszabb jegy, akkor azt adnám neki. Ennek részben az az oka, hogy a nézeteitől függetlenül, ő egy borzalmas politikus. Bill Clinton és Barack Obama kiváló politikus volt, bár nem értettem egyet sok mindennel, amit csináltak. De Harris teljesen inkompetens. 

Szerintem az adminisztráció büntetésből adta neki a migrációt. Harris és Biden emberei nem kedvelik egymást. Az alelnök tudja, hogy nem nyerhet semmit ezzel az üggyel, ezért elkerüli. Még ha Kamala Harris kompetens is lenne, akkor is azt hiszem, hogy a végeredmény ugyanaz lenne, mert 

Egy éve még biztosan van a Biden-adminisztrációnak. Mire számít ezekben a hónapokban? 

A pozitív fordulathoz arra lenne szükség, hogy ez az adminisztráció teljesen megváltoztassa a migrációs politikáját. De ezt nem fogják megtenni. Van egy példa, amit szeretek emlegetni. 

1980-ban Jimmy Carter volt az elnök, aki már elmondhatja magáról, hogy nem ő Amerika történetének a legrosszabb elnöke, hanem csak a második legrosszabb. Nos, ekkor Carter egy migrációs válsággal nézett szembe, ami hasonlít a mostanira, bár kisebb mértékű volt. Nyilvánosan kijelentette, hogy tárt karokkal várja a kubaiakat. Castro erre kiürítette a börtönöket, és szinte egyik napról a másikra 120 ezer ember jelent meg Floridában. Ez politikai katasztrófa volt a demokraták számára. 

De akkor a demokrata párt még nem volt annyira radikálisan elfogadó a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Jimmy Carter elismerte: hibázott és megállította a hullámot. A jelenlegi adminisztrációban nincs ilyen rugalmasság. Tehát nem sok esély van arra, hogy az elkövetkező évben javulni fog a helyzet. 

Nyitókép: John Lamparski /NurPhoto via AFP