Önellenőrzést tartott az EU, egyre gyakrabban élnek vissza az uniós forrásokkal.
Megállás nélkül szórják a tagállamok az uniós forrásokat, hogy a lejárat előtt el tudják mindet költeni – gyakorlatilag ez a tanulsága annak a jelentésnek, amit az Európai Unió pénzügyi felügyelete adott közre csütörtökön.
Az Európai Számvevőszék jelentéséből kiderül, hogy az uniós költségvetés 4,2%-át hibásan költik el. Az MCC Brussels számításai szerint ez
8,2 milliárd eurónak felel meg.
Az Európai Számvevőszék évente ellenőrzi az uniós bevételeket és kiadásokat, hogy rájöjjenek, hogy az uniós pénzeket helyesen költötték-e el, hogy mindennel el tudnak-e számolni a tagállamok.
A Számvevőszék jelentése nem egy könnyed esti olvasmány a maga 500 oldalas terjedelmével.
Viszont a vizsgálat során az uniós tranzakciók csak egy kis részét ellenőrzik, s abból becsülnek a teljes költségvetésre. S amit találtak, az nem tetszett nekik:
az ellenőrzök „kedvezőtlen véleményt” adtak a költségvetési kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségről.
A jelentésből kirí, hogy az országokra nagy EU-s nyomás nehezedik annak jegyében, hogy gyorsan költsék el a pénz – miközben több olyan tagország is van, akik nem kaptak a vizsgált évben forrást.
Például a koronavírus utáni helyreállítási alapból származó pénzeket 2026-ig el kell költeni, miközben hazánk nem sok eurocentet látott belőle – hogy finoman fogalmazzunk.
A Számvevőszék elemzése szerit 2022-ben 4,2%-ot tett ki a büdzsé „rosszul elköltött” része. Ez az arány 2021-ben még 3%-volt.
Érdekes példákat hoz fel a jelentés. Az egyik ilyen érdekesség, hogy 17 millió euró ment Elefántcsontpartra, egy iskolai felszereltség javítását célzó projektre, de amikor a könyvvizsgálók a helyszínre érkeztek megnézni, hogy mire ment az EU-s pénz,
azt látták, hogy a felszerelések vagy a raktárban porosodtak, vagy nemes egyszerűséggel eltűntek.
Ugyanígy jutott EU-s pénz meg nem valósult madagaszkári projektre is, de történt turpisság Beninben is, ahol az engedélyezésre jogosult tisztviselő megszegte a közbeszerzési szabályokat.
Említésre méltó az is, hogy Olaszországban egy gazda nem létező citromfákra kapott uniós pénzeket.
A kedves olvasót az afrikai helyzetnél valószínűleg jobban érdekli a magyar. Nos, a páneurópai grafikonokon túl meglepően keveset foglalkozott a jelentés hazánkkal. Viszont azt kiemelték, hogy Magyarország létrehozott egy csalás elleni hivatalt – az Integritás Hatóságot.
Magyar viszonylatban egy meglehetősen furcsa „szabálytalanságot” is megemlítettek. Ennek háttere, hogy a hatóságoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak azokat a nagyprojekteket, amelyeket finanszírozásra érdemesnek tartanak, s a Bizottság jóváhagyása után lehet csak a kiadásokra kifizetési kérelmet benyújtani.
Nos, hazánk a jelentés szerint itt hibázott, ugyanis egy vasútfejlesztési projektet elkezdtünk az „átfogó projekt” kategóriában, ami aztán átcsúszott „nagyprojekt” kategóriába, ugyanis a megvásárolt 15 vonatot a fogalmi igények és pályafejlesztések miatt el kellett kezdeni egyéb vasútvonalakon is használni. Annyi baj legyen. Szóval igen, adminisztratív hibát jelzett a bürokrácia.
Viszont azt többször is megemlítették, hogy a magyar és a lengyel programoknak nem lehet időközi kifizetést visszatéríteni mindaddig, amíg az Alapjogi Chartára vonatkozó feltételek nem teljesültek – magyarán, nem lesz pénz.
A jelentés elkészítésében résztvevő, a tagállamok által delegált 25 könyvvizsgáló 32%-ának egyébként nincsen könyvvizsgálói tapasztalata, ellenben szinte mindegyik politikai szerepet töltött be korábban. A legérdekesebb talán a német Klaus-Heiner Lehne esete, aki korábbi EP-képviselő és az Európai Számvevőszék elnöke volt, egészen addig, amíg bele nem bukott egy költségvetési-csalás botrányba.
Frank Füredi, az MCC Brussels igazgatója így kommentálta a jelentést: „Nem meglepő, hogy az EU úszik az adósságban. Ha a könyvvizsgálók ilyen elmarasztaló jelentést írnának egy vállalkozásról, akkor a vezérigazgató és az igazgatók lemondanának. Sajnos az EU intézményeiben nem léteznek ilyen előírások, így a szervezet kiadásai feletti elszámoltathatóság hiánya továbbra is fennáll.”
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
