Nem mennek jól a dolgok a német gazdaságban és a berlini politikában sem. Németország „Európa beteg embere” lett.
„Nem mennek jól a dolgok a német gazdaságban és a berlini politikában sem. Németország »Európa beteg embere« lett: az olcsó orosz energiára épülő gazdasági modellnek vége, és még nem látszik, mi jön helyette. Miközben a szövetségi kormány a költségvetés egyensúlyára figyel, a termelés külföldre vándorol, és a németek egyre mérgesebbek. Képes a német politika a korrekcióra?
A bajor és hesseni tartományi választás egyértelmű figyelmeztetés volt a berlini jelzőlámpa-koalíciónak: Németország megtelt, a németek nem akarnak több migránst. Elegük van a Világgazdasági Fórum és a Zöldek — Brüsszel által is erőltetett — világmegváltó terveinek rájuk kényszerítéséből, a lepukkant infrastruktúrából és abból, hogy nem beszélhetnek minderről szabadon. A rossz hangulat számszerűsíthető:
a kormányzati ciklus felénél a három kormánypárt már csak 34 százalékot kapna (SPD 16, Zöldek 13, Liberálisok 5 százalék), a CDU/CSU 29, az AfD 22 százalékon áll, a szélsőbal pedig 5 százalék körül táncol.
A mainstream német politika most egy kegyelmi időszakba érkezett, mivel csak jövő júniusban lesz legközelebb (európai parlamenti) választás és utána csak szeptemberben (három kelet-német tartományban). Most lenne idő korrekcióra és cselekvésre.
Érdemi változás nélkül a közös valuta 27 százalékát garantáló német gazdaság tovább töpörödik és magával rántja a tőle függő európai nemzetgazdaságokat is. Ebben a helyzetben dobta be Marcus Söder újraválasztott bajor miniszterelnök egy ciklus közbeni koalícióváltás ötletét, ami elől a CDU sem zárkózna el. A jelzőlámpa kormányt egy nagykoalíció követné, elvégre ez Angela Merkel tizenhat évi kormányzásából tizenkettőben is így volt. Az, hogy Merkel kormányzását mára a pangás éveinek tartják, most a háttérbe szorul.
Németország jelenleg »Európa beteg embere«, és ha a német elitek nem változtatnak politikájukon, egy gyengülő és sodródó Németország nemcsak a tőle függő európai gazdaságokat és a közös valutát rántja magával, de instabilitást hoz Európa közepén. Egy ilyen instabilitásból továbbra is csak a nagy riválisok, az USA és Kína profitálna gazdaságilag, utóbbi persze csak addig, amíg a német gazdaság lassítani tudja a decoupling derisking folyamatot.”
***
Nyitókép: Michel Kappeler
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Még neki áll feljebb.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
