Varsóban játszott döntetlent Moldovával a lengyel csapat.
A lengyelországi parlamenti választással egyidejűleg Eb-selejtezőt játszik Varsóban a lengyel válogatott, amely a tavalyi világbajnoki részvételt követően most igencsak nehéz helyzetben teper az Eb-szereplés kivívásáért. A csoportot ugyanis meglepetésre Albánia vezeti magabiztos, kétpontos előnnyel, mögötte lengyel-cseh öldöklő verseny folyhat a második helyért.
Ebbe szólhat bele meglepetésre a kontinens leggyengébb csapatai között elkönyvelt Moldova, amely tavasszal hazai pályán már legyőzte Lengyelországot, most pedig a félidőben 1-0-ra vezet Varsóban. Ha így maradna, a moldávok leelőznék a lengyeleket, és harcba szállnának a második helyért.
Nem tudni, hogy a gyenge lengyel szereplésbe belejátszhat-e a választás, és az azt övező feszült kampány, mindenesetre korábban már rányomta a bélyegét a focira a politika. Emlékezetes, hogy pár éve attól volt hangos a lengyel sajtó, hogy az akkori válogatott két legjobb játékosa, Robert Lewandowski és Jakub Blaszcykowski ellentétes politikai nézeteik miatt nem jönnek ki jól egymással.
Frissítés: A második félidőben ugyan sikerült az egyenlítés, de többre már nem futotta a lengyel csapat részéről. Így Lewandowskiék egy meccsel többet játszva is ponthátrányal állnak a harmadik, nem továbbjutó helyen, miközben Moldova egy ponttal maradt mögöttük.
Végeredmény: Lengyelország-Moldova 1-1.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
Szenzációs találat a magyar támadótól.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
A Bors Tisza-csomagot bemutató kiadványának betiltása sértheti a szólás- és médiaszabadságot.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
